-
Mesélő táncok
Mintegy hatszáz székesfehérvári nagycsoportos óvodás vett részt abban az egyedülálló produkcióban, melyet a Székesfehérvári Balett Színház rendezett kedden délután a Belvárosban, a Tánc Világnapja alkalmából. A gyerekek a népszerű Alma együttes páratlanul vidám muzsikájára táncoltak, bolondoztak a Mercure Hotel Magyar Király előtti téren.
2024.04.30. -
Királykúti esték Kozáry Ferenccel
A Vörösmarty Színház népszerű színművészét, Kozáry Ferencet ismerheti meg közelebbről a közönség a Királykúti esték következő alkalmán. A minden szerepében emlékezetes alakítást nyújtó, sokoldalú művésszel Bakonyi István irodalomtörténész beszélget május 2-án, csütörtökön 18 órától a Királykút Emlékházban. A belépés ingyenes.
2024.04.30. -
Kórusfesztivál Fehérváron
Közös énekléssel, a kórusok köszöntésével és koncerttel indult az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál. A háromnapos eseményre hat vendégkórus érkezett az ország különböző pontjairól a házigazda, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI meghívására.
2024.04.30. -
Floralia Gorsiumban
Két nap az ókorban - pompába öltözött Gorsium! Ezreket várt a Florália Tác mellé. Gladiátorviadal, hétpróba, kézműves foglalkozások - az ókori Rómába utazhattunk.
2024.04.29.
Húshagyó kedd – holnap kezdődik a negyven napos böjti időszak
A szót általában népi etimológiás úton-módon a latin carnem levare, „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! –„Hús, ég veled!”. A karnevál szó mögött azonban egy egész szócsokor rejtezik, s ad lehetőséget nem is oly bolondos etimologizálásra – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
A régi népi megfigyelések szerint ha húshagyó kedd csapadékos, akkor bő lesz a kukoricatermés abban az évben. Az enyhe február nem jót jelent, ha viszont február hideg, fagyos, az bőséges búzatermést hoz.
Fejér megyében megmaradt népszokás a húshagyó keddi tikverőzés Mohán. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.