Húshagyó kedd – holnap kezdődik a negyven napos böjti időszak

A szót általában népi etimológiás úton-módon a latin carnem levare, „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. A farsangoló nép tréfás olvasata ebből született: Carne, vale! –„Hús, ég veled!”. A karnevál szó mögött azonban egy egész szócsokor rejtezik, s ad lehetőséget nem is oly bolondos etimologizálásra – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.

A régi népi megfigyelések szerint ha húshagyó kedd csapadékos, akkor bő lesz a kukoricatermés abban az évben. Az enyhe február nem jót jelent, ha viszont február hideg, fagyos, az bőséges búzatermést hoz.

Fejér megyében megmaradt népszokás a húshagyó keddi tikverőzés Mohán. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A szokás a nevét a csupán jelképesen elvégzett „tyúkverésről” kapta, a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely szimbolikus cselekedet a jószág termékenységét hivatott elősegíteni.