Hobo Pilinszky-műsorával és Legéndy kiállítással ünnepelték a Magyar Kultúra Napját

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Földes László Hobo „Látja Isten, hogy állok a napon” című zenés irodalmi estjével és Legéndy Péter MÉMEK című kiállításával ünnepeltek az Öreghegyi Közösségi Házban. Hobót tömegek várták Fehérváron, a közösségi ház színházterme és folyosója is zsúfolásig megtelt. Szintén különleges kulturális csemegét jelentett Legéndy Péter tárlata, aki több évtizede nem állította ki alkotásait.
2018.01.20. 20:04 |

Földes László, közismertebb nevén Hobo, Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, színész és a Hobo Blues Band együttes alapító tagja és “Látja Isten, hogy állok a napon” című  Pilinszky-műsorával lépett fel szombaton a Magyar Kultúra Napján az Öreghegyi Közösségi Házban. Hobo 1984-ben, a Hobo Blues Band Vadászat című lemezén mondta először Pilinszky János Négysorosát. Több évtized elteltével ismét Pilinszkyhez fordult reményért, hitért, szeretetért és vigaszért. „Köszönöm a nyitott lelkeket, nagy dolog egy ilyen mestert, mint Pilinszky Jánost szolgálni.” – búcsúzott a közönségtől a közel egy órás előadás után.

 Hobo Pilinszky műsorát követően Legéndy Péter tárlata nyílt meg a közösségi ház kiállítótermében. „Amikor a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük, akkor mindig két dolog jut eszünkbe: a hagyomány és Tóth István, aki a Himnusz születésének évfordulóján a Magyar Kultúra napját először tette nagy ünneppé Székesfehérváron, az Öreghegyi Közösségi Házban 1989-ben. Próbálunk minden évben olyan programokat szervezni, hogy méltóak legyünk az ő örökségéhez és azt hiszem büszke lenne a mai napra is, hiszen Hobo Pilinszky-műsora rengeteg embert vonzott, most pedig olyan ritkaságszámba menő kiállításon köszönthetjük önöket, ami nagy megtiszteltetés számunkra.” – fogalmazott a tárlat megnyitása előtt Östör Annamária, Öreghegy önkormányzati képviselője.Megnyitó beszédében Filep Sándor felidézte Legéndy Péter pályafutását, aki művészi tevékenységét a 60-as években versírással kezdte: félszavakból, végződésekből, szótöredékekből szerkesztett minimálisra redukált tartalmú, saját maga által “nemszövegek”-nek nevezett antiverseket. 1969-ben mozgó dadaista költeményt, versmobilt alkotott. 1971-től postán terjesztette “nyomtatványait”, a korszak jellemző hivatali iratainak hangvételét imitáló abszurd-ironikus szövegeket. A 70-es évek elejétől egyre inkább a képzőművészet felé fordult, ekkor a magyar neoavantgárd köreihez tartozott. Elsősorban terveket készített konkrét elgondolásai alapján (pl: előzni tudó villamos, átlátóalagút, szódaráló). 1972-ben a Balatonboglári Kápolnatárlaton mutatta be Fellebbezési űrlap című provokatív munkáját, a fellebbezést, mint új népművészetet ajánlotta. 1974-től készíti fülkeműveit (pl: sarkonforduló-fülke, próba-fülke, szavalófülke): ezeken az alul-felül vakkeretre feszített vászon a sajátosan kifordított festmény illuzórikus belső terét hozta létre. Az ekképp megjelenített tér a művel való aktív kapcsolatteremtésre hívta a belépőt. 1974-ben hőképek létrehozásával is kísérletezett. 1979-ben Önkívület címmel filmtervet nyújtott be a Balázs Béla Stúdiónak.

1982-1983-ban Téveszme címmel animációs filmet forgatott. E filmmel deklaráltan lezárta képzőművészeti tevékenységét. Részt vett a Lélegzet és az Örley-kör tevékenységében. 1990-1994 között kortárs képzőművészeti raktárat tartott fenn; jobboldali művészetpolitikai írásokat publikál, 1997-ben jelentette meg Művészet és ellenség című könyvét és két évig a Magyar Művészeti Fórum főszerkesztője volt.

A MÉMEK című kiállítás, amelyen számos izgalmas elektrografika is látható, február 18-ig tekinthető meg az Öreghegyi Közösségi Házban.

Filep Sándor felolvasta Legéndy önvallomását is, amelyben a művészethez való viszonyáról ír: „Valahogy soha nem akartam beállni a sorba, már a 20 éves kori lázadó törekvéseimet 30 éves koromra kinőttem, 1980-ban elhagytam a posztmodernt, mert felismertem, hogy számomra nem megfelelő, nem örömteli a rombolás, minden dolog és tény bizonytalanná tétele. Inkább az építést választottam, egyrészt a jelenségek megértését, másrészt az önálló gondolatokkal és értékekkel való közreműködést az élet különös történetében..”                                     

Kultúra

  1. Piknikre várja zeneszerető közönségét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar

    Június 26-án, kedden 17.30 órától ismét piknikre hívja és várja a zeneszerető közönséget az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a Csónakázó-tó partjára. A zenekar azzal a szándékkal hozta létre különleges eseményét, az Alba Regia Pikniket, hogy új, kötetlen formában történő találkozást teremtsen városunkban, melynek szereplői a zenészek, a közönség és természetesen a zene.

    2018.06.20.
  2. Újra lesz Leghosszabb Nap zenei fesztivál június 23-án

    Néhány év szünet után újra rendez Leghosszabb Nap zenei fesztivált a Fejér Megyei Művelődési Központ Székesfehérváron: a számos zenei műfajt felvonultató eseménynek a Rác utcai Mesterségek Háza ad otthont június 23-án, szombaton 17 órától.

    2018.06.19.
  3. Bizánctól Budáig - a Szent Efrém Férfikar koncertje Székesfehérváron

    Június 23-án, szombaton 19 órakor a Szent Efrém Férfikar lenyűgöző koncertje lesz hallható Székesfehérváron, a Szent Iván-templomban. (Rác utcai Szerb Ortodox templom). A koncerten fellép a Vox Mirabilis Kamarakórus is. A belépés díjtalan, szeretettel várják az érdeklődőket.

    2018.06.19.
  4. Ötszáz diákkal mutatják be az Odüsszeiát az új színházi évadban

    A Vörösmarty Színház fontos programja évről évre a fehérvári és Fejér megyei diákokkal, a nagyszínpadon bemutatandó színházi előadás. Jövőre az Odüsszeiát mutatják be rekord létszámú színjátszó közösséggel, közel 500 általános iskolás és középiskolás diákkal.

    2018.06.19.

Múzeumok éjszakája

Ünnepi könyvhét

Eseménynaptár

2018. Június
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Székesfehérvár Topotéka