Hatodik helyezés a magyaroknak a strukturális alapok felhasználásánál

 Az Európai Bizottság legfrissebb kimutatása szerint a 2004 és 2006 között rendelkezésére álló strukturális alapok 22 és fél százalékát fizették ki eddig Magyarországnak. A lista alapján megállapítható, hogy Szlovénia és Észtország áll az új tagállamok közül a legjobban a kifizetésekkel: ezek szintje mindkét országban elérte a 28,8 százalékot (a teljes keret közel 30 százalékát). Utána sorrendben Lettország, Szlovákia, Litvánia, majd Magyarország következik.
2006.03.20. 17:49 |

 Az Európai Bizottság legfrissebb kimutatása szerint a 2004 és 2006 között rendelkezésére álló strukturális alapok 22 és fél százalékát fizették ki eddig Magyarországnak. Hazánk ezzel a hatodik helyen áll az új tagok között.

 Az Európai Bizottság legfrissebb, március 3-i keltezésű, belső használatra készült táblázata szerint Magyarország a 2004 és 2006 között rendelkezésére álló strukturális támogatások 22,5 százalékát, közel negyedét tudta lehívni mostanáig az uniós kasszából. A 22 és fél százalék a 2004-ben kifizetett 10 százalékos előlegből és a 2005-ös 12,5 százalékos teljesítésből áll össze. Az új tagállamok közül eddig hazánk és Lettország esetében nem jegyzett fel a Bizottság idei kifizetést. A bizottsági táblázat a négy strukturális alapot (a regionális fejlesztési alapot, a szociális alapot, a vidékfejlesztési garanciaalapot és a halászati alapot) érinti.

 A lista alapján megállapítható, hogy Szlovénia és Észtország áll az új tagállamok közül a legjobban a kifizetésekkel: ezek szintje mindkét országban elérte a 28,8 százalékot (a teljes keret közel 30 százalékát). Utána sorrendben Lettország, Szlovákia, Litvánia, majd Magyarország következik. Hazánk a kifizetések szintjét illetően Lengyelországot, Máltát, Csehországot és az abszolút utolsó Ciprust utasította maga mögé.

 A régi tagállamok, amelyeknél 2000-tól 2006-ig tart a programidőszak, mivel korábban kezdték, előrébb tartanak, mint az új tagok, bár Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos az utóbbi időben több fórumon is elmondta már, hogy az új tagok teljesítménye és pénzfelvevő (abszorpciós) képessége időarányosan semmivel sem rosszabb, mint az Unió régi tagjaié. Más vélemények szerint ugyanakkor az új tagok teljesítménye eléggé harmatgyenge, kiváltképp, ha figyelembe veszik azt a tíz százalékos előleget, amit az első évben kaptak.

 Az összesített rangsorban mindenesetre Írország vezet, amelynek mostanra a rendelkezésére álló strukturális támogatások közel 75 százalékát kifizették. Az íreket az osztrákok, a portugálok, a spanyolok és a németek követik, míg a régi EU-15-ök között a görögök a sereghajtók, de meglepetésre a hollandok és a luxemburgiak is 50 százalékos teljesítmény alatt vannak.

 A jelenleg érvényes szabályok szerint a tagállamok a 2006-ig terjedő költségvetési ciklusban odaígért strukturális támogatásokat legkésőbb 2008 végéig használhatják fel (n+2-es szabály), tehát az új tagállamoknak is még 3 évük van a rendelkezésükre álló pénzek lehívására.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.