Az 5. számú választókerületben a leglátványosabb változás az elmúlt évek során a kormányzati forrásból megvalósult Sóstó városrészi rehabilitáció volt. A következő időszak célkitűzései között pedig szerepel sok más mellett a déli összekötő út megépítése, mely nagyban javítja majd nemcsak a városrész, hanem egész Fehérvár közlekedését.
Tóváros tele van szépen karbantartott játszóterekkel, és három éve a Torony sor mögötti sétány és park is megújult.
"Ez egy elég változatos körzet, hiszen a Horvát István utcától egészen az autópályáig tart. Nagyjából a körzetben élők kétharmada a Tóvárosi lakónegyedben és a Széchenyi út egy részén lakik, a fennmaradó egyharmad pedig Sóstón, Alsóvárosban és az Őrhalmi Szőlőkben." – mutatta be a területet Mészáros Attila alpolgármester, aki kilenc éve képviseli az itt lakókat. – "Azért is speciális a terület, mert más jellegű teendők merülnek fel a lakótelepen, mint a kertvárosi övezetben. A Tóvárosban van egy bölcsőde, két óvoda és egy iskola, de a kertvárosi területen az elmúlt évtizedekben nem épültek közintézmények, közösségi terek. Ezen kell majd a jövőben dolgozunk. A tavalyi évben az orvosi rendelést részben vissza tudtuk hozni, hiszen a Börgöndi úton heti két nap az itt élők rendelkezésére áll a körzeti orvos.”
A Tóvárosban van egyébként a város legnagyobb általános iskolája. A sporttagozatos intézményben – ahogy a körzet két óvodájában és a bölcsődében is – szintén folyamatosak a fejlesztések.
Parkolók a zöldfelület rovására?
A panelházas lakótelepen – ahogy minden más városrészben – itt is slágertéma a parkolóhiány. Az elmúlt években folyamatosan igyekeztek bővíteni a helyeket. A lakótelep 2019-ben ünnepli az ötvenedik születésnapját. Az akkori út- és parkolókialakítás nem a mai gépjárműszámra épült. „Minden bővítés esetében a lakókkal egyeztetünk, hiszen most már eljutottunk odáig, hogy a zöldfelület rovására tudunk csak bővülni, ami komoly probléma.” – tette hozzá Mészáros Attila.
Viszont a zöldbe vágyóknak sem lehet oka panaszra, hiszen a Tóváros tele van szépen karbantartott játszóterekkel, és három éve a Torony sor mögötti sétány és park is megújult. A sövényekkel, szép fákkal szegélyezett, focipályával, kutyafuttatóval, szalonnasütőhellyel tarkított közösségi tér csendes, barátságos része Tóvárosnak.
Újjászületett a sóstói városrész
Az elmúlt évek legnagyobb fehérvári fejlesztése is ebben a körzetben volt, hiszen a Sóstó Városrészi Rehabilitációs Program mintegy húszmilliárd forintba került. A stadionrekonstrukció és a természetvédelmi terület megújítása mellett a környék összes útjának, járdájának, sétányának megújítása és további parkolóhelyek kialakítása is megkezdődött.
„Ez a folyamat még nem fejeződött be. Az idei évben várhatóan el tudjuk indítani a Homok sor felújítását illetve még száz-kétszáz parkoló építését. Mindez szükséges az új létesítmény miatt és a Sóstó Természetvédelmi Terület miatt is, mely az átadás óta rendkívül népszerű a székesfehérváriak körében. De a három temető kiszolgálása miatt is fontos, hogy legyenek újabb parkolók.”
Alsóvárosban és az Őrhalmi Szőlőkben a közlekedés gördülékenyebbé tétele a cél, hiszen a területet néhány évvel ezelőtt lakó-pihenő övezetté nyilvánították, annak megfelelő sebességkorlátozással. A csendes, békés utcák viszont egyre intenzívebben beépülnek, így a gördülékeny gépjárműközlekedést biztosítani kell a város felé.
Élénk a közösségi élet
„Örülök neki, hogy sok kisebb közösség működik a városrészben. Elsősorban a nyugdíjascsoportokra gondolok, akik nagyon aktívak. Tóvárosban is komoly közösség alakult ki az elmúlt években, de a Sóstói Nyugdíjasklub és az Alsóvárosi Nyugdíjasklub is magas létszámmal működik és szervezik a programjaikat.” – mesélte Mészáros Attila. Tóvárosban rendszeresek az őszi, karácsony előtti közösségépítő programok. Alsóvárosban pedig a természetvédelmi terület rehabilitációs programjának utolsó állomásaként a vadmadárgondozó és közösségi ház épületének megépítésével alakul ki egy olyan közösségi tér, ahol az Alsóvárosban, az Őrhalmi Szőlőkben élők is megtalálhatják a maguk hétköznapi vagy hétvégi programjait. – „Reméljük, hogy jövő februártól ez a lehetőség már rendelkezésükre áll, és a női tornától elkezdve a különböző kézműves foglalkozásokon keresztül számos programból válogathatnak az érkezők!”
Összekötő- és átkötő utak
A Sóstó rehabilitációja lezárultával a következő nagy feladat, ami érinti a városrészt, a déli összekötő út megépítése. Ennek fő célja, hogy a Sárkeresztúri utat a Seregélyesi úttal összekötve a belváros érintése nélkül is el lehessen jutni egyik városrészből a másikba. „Ennek előkészítése már folyamatban van, a szükséges kisajátítási eljárások nagy részben lezárultak, a tervezés a vége felé tart, valószínűleg nyár végén a közbeszerzési eljárást is ki tudjuk írni. Ez nagyjából kétéves program lesz, várhatóan 2022-re készül el a kétszer egy sávos összekötő út.”
Mindemellett a közlekedők segítségére lesz az intermodális csomópont fejlesztése is, melynek koncepcióterve szintén elfogadásra került a kormány részéről, a kiviteli terv készítése hamarosan megkezdődik. Ennek egyik eleme az Új Váralja sor rákötése lesz a Mártírok útjára. De az M7-es autópálya harmadik lehajtójánál lévő körforgalom átépítésére is megszületett a kormánydöntés.
„Az említett utak megépítésével óriási lehetőség lesz majd a kezünkben. Hiszen nagyjából egyharmadnyi városrész fog feltárulni a város előtt a déli összekötőút illetve a Mártírok útjára átkötő út megépítésével. Zöld mezőben tudunk egy ekkora terület kiépíteni, kigondolni, hogy milyen funkciókkal lássuk el: milyen területeket lehet majd parcellázni, építési teleknek kialakítani. Hol tudunk majd közintézményt kialakítani, akár bölcsődét, óvodát vagy iskolát. Ez az elkövetkező néhány év komoly feladata lesz!”
Mészáros Attila folyamatosan igyekszik a választók rendelkezésére állni: „Havonta kétszer a városrészben tartok fogadóórát, és a hivatalban is van fogadónapom. De ha bárki telefonon, e-mailben megkeres, rövid időn belül biztosan reagálok rá. Évente egyszer-kétszer lakossági fórumon is találkozom a lakókkal. Igyekszem a körzetben minél többet jelen lenni, hogy kérdéseikkel, észrevételeikkel megtalálhassanak a városrész lakói, és megkeressük mindenre a megoldást.”
Sándor István naponta ötször sétáltatja menhelyről hozott kutyusát, Lénit a Torony sor mögötti sétányon.
A hetvenhárom éves férfi feleségével tizenhat éve él a Tóvárosban, de onnan alig pár lépésre, a Tátra utcában – akkori Zeller soron – töltötte a gyerekkorát. Miközben a kutyafuttató mellett beszélgetünk, elárulta, hogy kisfiúként éppen oda járt korcsolyázni: „Egy patak folyt itt keresztül, azt elrekesztettük, kifolyattuk a vizet, hogy megfagyjon. Nádas volt, vizenyős terület, itt ház akkor még nem állt. Egy focipálya volt még errefelé meg pingpongasztal már a nyolcvanas években. Nagyon sokat változott minden!” A házaspár nagyon szeret itt élni, talán csak más kutyatartókkal akad némi nézeteltérésük. István mindig legalább három zacskóval indul útnak, és mások után is összeszedi a kutyaürüléket, ugyanis nagy bánatára ezt nem mindenki teszi meg a saját kutyája után: „Igaz, költsége is van, mert ritkán töltik fel a tartókat, pillanatok alatt eltűnnek belőle a zacskók. Úgyhogy mi egy nagy állatkereskedésben szerezzük be százas nagyságrendben. A kutyafuttatót nagyon szeretjük, csak sötétedés után lehetne valamivel erősebb benne a világítás!”
