Finn-magyar kapcsolatok és a nemzeti identitás Arany János korában

Az irodalom, a finn nyelv és kultúra, valamint az Arany János alkotásai iránt érdeklődőket várták csütörtökön este a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. Arany Jánosról a finnek – Arany János a finnekről címmel tartott előadást dr. Szíj Enikő, a nyelvtudományok doktora, az országos Magyar-Finn Társaság elnöke, akit Finnország 1985-ben Kalevala éremmel tüntetett ki.

Róth Péter Székesfehérvár alpolgármestere köszöntötte a hallgatóságot a város nevében és a nyelv, mint kapcsolat fontosságát hangsúlyozta, de beszélt a magyar és a finn közös nyelvi gyökerekről is. Mint mondta a nyelv határozza meg egy nemzet identitását.

Októberben egy egész napos finn témakörű napot szervez a Vörösmarty Mihály Könyvtár.

Finnország idén ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját, amelynek központi témája az „Yhdessä – Együtt”. A finn nemzeti identitás kialakításában a két nyelv rokonsága fontos tényező volt, így a centenárium programjai közül több fókuszál erre a kapcsolatra. A másik jubileum egyik hazai emlékévünkhöz köthető: kétszáz éve született a magyar költészet központi alakja, a magyar nyelv utolérhetetlen mestere, Arany János, akinek költői eszmélése, egyéni hangjának kibontakozása éppen a Kalevala megjelenésének az idejére esik. Ahogy Szíj Enikő mondta, a 18 század végén voltak arra próbálkozások, hogy példaként tekintsünk-e a Kalevalára és Arany János is foglalkozott a gondolattal, hogy nemzeti eposzt alkosson. Az előadás során a finn-magyar találkozási pontokat, foglalta össze az előadó.