-
Deák Dénes Ösztöndíj 2024.
A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma idén is pályázatot hirdetett művészettörténész, várostörténész, illetve ezen tudományterületek doktori iskoláinak hallgatói részére kutatási tevékenységük támogatására. Pályázni részletes kutatási terv benyújtásával lehet 2024. június 16-ig.
2024.04.26. -
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá!”
A Székesfehérvári Református Gyülekezet alapításának 200. évfordulója kapcsán kiállításmegnyitóval folytatódik az ünnepi programsorozat a Budai úti gyülekezeti házban. Április 28-án, vasárnap 17 órakor nyílik tárlat Szabóné Demény Monika népi bútorfestő, Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész, Vári Kovács Ágnes textiltervező és grafikus alkotásaiból.
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Finn-magyar kapcsolatok és a nemzeti identitás Arany János korában
Az irodalom, a finn nyelv és kultúra, valamint az Arany János alkotásai iránt érdeklődőket várták csütörtökön este a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. Arany Jánosról a finnek – Arany János a finnekről címmel tartott előadást dr. Szíj Enikő, a nyelvtudományok doktora, az országos Magyar-Finn Társaság elnöke, akit Finnország 1985-ben Kalevala éremmel tüntetett ki.
Októberben egy egész napos finn témakörű napot szervez a Vörösmarty Mihály Könyvtár.
Finnország idén ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját, amelynek központi témája az „Yhdessä – Együtt”. A finn nemzeti identitás kialakításában a két nyelv rokonsága fontos tényező volt, így a centenárium programjai közül több fókuszál erre a kapcsolatra. A másik jubileum egyik hazai emlékévünkhöz köthető: kétszáz éve született a magyar költészet központi alakja, a magyar nyelv utolérhetetlen mestere, Arany János, akinek költői eszmélése, egyéni hangjának kibontakozása éppen a Kalevala megjelenésének az idejére esik. Ahogy Szíj Enikő mondta, a 18 század végén voltak arra próbálkozások, hogy példaként tekintsünk-e a Kalevalára és Arany János is foglalkozott a gondolattal, hogy nemzeti eposzt alkosson. Az előadás során a finn-magyar találkozási pontokat, foglalta össze az előadó.