Finisszázs - tárlatvezetéssel zárul a Mária, a magyarok Boldogasszonya kiállítás

A Mária, a magyarok Boldogasszonya című kiállítás korunkban, amikor Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen a keresztény értékrend megerősítését szeretné szolgálni és hangsúlyozni úgy, ahogy a leghathatósabb védelmezőnket – Boldogságos Szűz Máriát, a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során. Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, a kerámiaművészetben, nem került feldolgozásra.

A Teremtő rendeléséből, Szent István királyunk által, idén 980 évvel ezelőtt történt országfelajánlása óta, Magyarország Mária országa, mi magyarok pedig Mária népe vagyunk. Ősvallásunk Istenanyja öröklődött tovább a hét boldogasszony – Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Földtiltó-, Olvasós-, Nagyboldogasszony, Kisasszony – tiszteletünkben, bár Boldogasszonyunknak ennél több számon tartott ünnepe is van.

A Mária, a magyarok Boldogasszonya című kiállításon a Boldogságos Szűz Máriát 14 mázas kerámia szoborban – mintegy 14 stációban – ismerhetjük meg a születésétől a mennybevételéig, továbbá néhány szobor kapcsán az utóéletét, kultuszát is érintve.

Egyetlen nemzet sem nevezi Máriát Szép Szűz Máriának csak a magyar. És egyetlen nép se nevezi Máriát Nagyboldogasszonynak csak a magyar. Szép Szűz Máriát, őshitünk Napbaöltözött Boldogasszonyát, Erdélyben a székelyek és a csángók Babba Máriaként tisztelik. A Hold, a napbaöltözött égitest elnevezése a Babba, a szépséges pedig így lesz babbás.

E kiállítás ilyen szépséges, „babbás” Máriát tár elénk, az esztendő körének változásrendje szerint, különböző élethelyzetében, erényében és erejében mélyen tisztelt Boldogasszonyt. Azt a Máriát, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül talál menedéket az összmagyarság már sok-sok évszázad óta.