-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Filmes körséta Goya portréi között a Barátság moziban
Francisco Goya (1746-1828) az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként.
Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és persze önmagáról is. A londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát egy fantasztikus kiállításon, melyre hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból.
David Bickerstaff filmje ezen a tárlaton vezet körbe. A képek általában nem hízelgőek, átüt rajtuk a festő érdeklődése a psziché sötét rejtelmei iránt. A IV. Károlyról és családjáról festett portréról Théophile Gautier francia író azt mondta, úgy néznek ki a szereplői, mint „a sarki pék és felesége, miután nyertek a lottón”, de VII. Ferdinánd sem járt jobban, egy idióta benyomását kelti Goya művén. Annál igézőbb az Alba hercegnőről festett egészalakos portré. A hölgy a festményen kecses lábával Goya nevét írja a homokba. Úgy tartják, a hercegnő a festő szeretője és híres képének, a Meztelen Majának modellje volt. A mester önmagát sem idealizálta, 1820-ban alkotott önarcképén nagybetegen, orvosával, doktor Arrietával ábrázolta magát, elhomályosult tekintettel. A tárlatot és a filmet végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.
A Goya – Hús és Vér látomásai című filmre online a www.baratsagmozi.hu honlapon, személyesen pedig a mozi pénztárában válthatnak jegyet a művészeti ismeretterjesztő sorozat kedvelői.
