Fehérvári diákok is részt vettek a műanyagipari konferencián

 

 Nem annyira a műanyagos szakma, mint inkább diákok és tanárok előtt erősítettek meg és vetettek el hiteket és tévhiteket a neves előadók arról a legtöbbet használt, ugyanakkor legtöbbet támadott műszaki anyagról, ami a maga természetességével, észrevétlenül kíséri végig mindennapjainkat. Dr. Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntőjében vázolta azt az ellentmondást, hogy a valójában „műszaki anyag” szerencsétlen összevonásából keletkezett „műanyag” szó hamisan azt a képzetet kelti, hogy nem valódi anyaggal van dolgunk. Márpedig ismerünk-e olyan anyagot környezetünkben, ami nem műszaki tudás alapján jött létre?
 

 A kőkorszak sem azért szűnt meg, mert elfogyott a kő – mondta Czigány Tibor, a BME professzora, majd elővetítette - a kőolajkitermelés csökkenése sem lehet akadálya annak, hogy rövid időn belül beköszöntsön a polimer korszak. Egyetlen napunkon végigvezetve mutatta be, nem léteznénk műanyagok nélkül – egyszerű használati tárgyainkat, közlekedési eszközeinket, műszaki, energetikai, gyógyászati eszközeinket villantva fel. Erős érvekkel oldotta a környezetvédők vádjait: nem a műanyag palack hibáztatható azért, amiért az ember eldobja. A szemetelés nem azonos a környezetszennyezéssel - mondta. Aki vizsgán nála eldobható jelzőt használ egy PET palackra, nem megy át. A hozzá intézett kérdésekre adott válaszából kiderült, a műanyaggyártás és a természet kapcsolata egyre inkább közelít, a fenntartható fejlődés nem képzelhető el műanyagok nélkül – kutatómunkájában is a környezetben lebomló polimereket vizsgálja.
 

 Meglepő adatokat mutatott Heinz Schratt, az osztrák Műanyagipari Szövetség elnöke: eszerint a világ energiafelhasználásának 8 százalékát nyerjük megújuló energiából, 6 százalékát nukleáris energiából, 25 százalékát adja a gáz, 23-at a szén, míg az olaj a maradék 37 százalékot. Újabb diagramja cáfolta, hogy a műanyagipar viharos fejlődése fogyasztja el a kőolajat, a Föld meg nem újítható nyersanyagát, ugyanis a kitermelt ásványi olaj 80 százalékát füstöljük el fűtéssel, közlekedéssel, energiatermeléssel, és csak 4-6 százalékát fordítjuk műanyaggyártásra.
 

 Több előadó is érvelt amellett, hogy különösen a csomagolóanyagok előállítása miatt éri támadás a műanyagipart, pedig figyelni kell arra, hogy a környezeti terhelés hol keletkezik. Dr. Tamaska László, a Bay-Logi Intézet tudományos munkatársa ismertette azt a felmérést, hogy egy liter tej esetén 84 százalékban a mezőgazdaságban történik meg ez a terhelés, és csak 2 százalékban a csomagolóanyag előállítása közben. Nyéki Anikó, a SABIC igazgatója emelte fel a hangját a hatóság meggyőzése mellett: hogy tévhitek és érzelmek miatt nem szabad betiltani, vagy megadóztatni a bevásárló zacskók gyártását. Szintén számokkal érvelt: a papírzacskó előállítása közben több energiát, vizet használ el a csomagolóanyag-gyártó ipar, nagyobb a gázkibocsátás.