-
Haydn zenéjével zárul a Partitúra
Mitől indul jól a reggel? Hogyan lehet egy napot tartalmasan eltölteni? Melyik a komolyzene-hallgatásnak a legnehezebb része? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a PartiTúra koncertre érkező diákok Dénes-Worowski Marcell karmester és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar segítségével. Az ifjúsági hangversenysorozat idei évada Haydn műveivel zárul.
2026.04.28. -
Újjászületett a Csoóri-ház
Széleskörű összefogásnak köszönhetően menekült meg a pusztulástól Csoóri Sándor költő zámolyi szülőháza. A teljesen felújított épületben kialakított közösségi tér és múzeum március közepi megnyitása óta szerdától szombatig 10 és 17 óra között várja a látogatókat.
2026.04.28. -
Egy nap Haydn mesterrel
Folytatódott a PartiTúra ifjúsági koncertsorozat. Az Egy nap Haydn mesterrel című koncerten Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikus zenekart.
2026.04.28. -
Mozdulatlan legendák
Különleges műsorral készült az Alba Regia Táncegyüttes tánc világnapjára. A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatta be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül.
2026.04.27.
Fehér László kiállítása a Csók István Képtárban 2010
Fehér László festőművész képeiből nyílik kiállítás a Csók István Képtárban május 29-én, szombaton. A festő a 2007 és 2010 között készült képeit mutatja be, melyek október 24-ig lehet megtekinteni. A megnyitót Juhász Ferenc költő tartja, melynek alkalmából a most megjelenő, Fehér László legújabb műveit bemutató könyv kedvezményesen megvásárolható. A megnyitó 15:30-kor lesz.
2010.05.27. 13:42 |
Fehér László festőművész képeiből nyílik kiállítás a Csók István Képtárban május 29-én, szombaton. A festő a 2007 és 2010 között készült képeit mutatja be, melyek október 24-ig lehet megtekinteni. A megnyitót Juhász Ferenc költő tartja, melynek alkalmából a most megjelenő, Fehér László legújabb műveit bemutató könyv kedvezményesen megvásárolható. A megnyitó 15:30-kor lesz.

„Fehér nemcsak átalakítja a fényképen látható látványt, nemcsak redukálja a részleteket vagy éppen monumentálissá növeszti az esetleges motívumokat, hanem a hétköznapi látványban fedez fel egy olyan világot, amelytől – attól kezdve, hogy ő meglátta –, többé nem lehet eltekinteni. Azt veszi észre, ami egyébként láthatatlanul lappang a világban, de ami bizonyos pillanatokban mégis képes éreztetni a hatását. A véletlenszerűben fedezi fel a törvényszerűt, a pillanatnyiban a maradandót. Az elmúlóból bontja ki azt, ami soha nem múlik el. Pályája kezdetétől ez jellemzi a festészetét. Képei: megannyi memento. Még pontosabban: memento mori. Igaz, képein elvétve találni konkrét, tematikus utalást a halálra……. Fehér festészetét is a piramisok mélységes csendje hatja át. Döbbenetesen néma ez a festészet – mert a szituációk, amelyeket a hétköznapokból kiemel, térből és időből is ki lettek szakítva. Nemcsak két évtizeddel ezelőtt, hanem most, a kör alakú festmények esetében is. A folyóparton heverő férfialak, a vízben anyja mellett úszkáló gyermek vagy a sziklára felkapaszkodott kislány: valamennyien saját örökkévalóságukba dermedtek bele…… Memento mori: az európai művészet egyik nagy témája ez, a rómaiak óta. Fehér László ennek hagyományát folytatja; a halál témájával viaskodik, anélkül, hogy ennek bármilyen melodrámai vagy szentimentális felhangot adna.”
Fehér László 1953-ban Székesfehérváron született. 1971‒1976 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult Szentiványi Lajos és Kokas Ignác növendékeként. 1978‒1981-ig Derkovits-ösztöndíjas; 1993-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat kapott. 2006-ban Prima-díjjal tüntették ki (Magyar Képzőművészet Kategória); 2007-ben A Magyar Kultúra Követe lett. Budapesten és Tácon él.