Ezüstös Albacomp - Fodor Péter értékel

 Nem sok fehérvári érzületű kosárlabda-barát gondolta volna az idény első mérkőzései után, hogy a háromszoros bajnok Albacomp újra az aranyéremért harcol a véghajrában. A horvát edző, Predrag Kruscic irányításával „beragadtak” a fehérvári legények a bajnokság rajtjánál, de szerencsére jókor jött a váltás: a hatodik fordulóban már a Dombóvár korábbi mestere, Fodor Péter ült a fehérvári kispadra. A szakember aztán élt a lehetőséggel, megtalálta a közös hangot az albás játékosokkal, és az együttes munka gyümölcseként most az ezüstéremnek örülhetnek az Albacomp szurkolói, játékosai, edzői és vezetői.

 - Szeretném megköszönni a vezetők türelmét, hogy a nehéz időszakban is hagytak minket dolgozni, és mellettünk voltak. – kezdte értékelését a vezetőedző, Fodor Péter. -  Természetesen a szurkolóinknak is jár a köszönet, hiszen kitartottak mellettünk még akkor is, amikor nagyon kevés esélyünk volt a sikerre. A második hely elismerésre méltó, hiszen a bajnokság 6. fordulója előtt még az utolsó előtti helyen állt az Albacomp. Fejlődött a csapat, az idő előrehaladtával egyre inkább összeállt a gárda, és megvalósították azt, amit elterveztünk. A jó csapatjáték felé haladt az együttes, a bajnoki címhez azonban hiányoztak az igazán extra egyéni teljesítmények. A döntő 3-0-ás eredménye nem a valós állapotokat tükrözi, hiszen a Paks nem „söpört” olyan símán. A finálé első mérkőzését kivéve kőkeményen megdolgoztattuk az ellenfelünket. Az Atomerőmű megérdemelte a bajnoki aranyat. Éppen abban volt jobb a Paks, hogy az egységes csapatjáték mellett igazán kiemelkedő egyéni produkciókat is hozzá tudtak tenni a mutatványhoz. Nem vagyok csalódott, és most már körvonalazódik az is, hogy kikre lehet építeni a jövőt illetően, melyet emelt fővel, bizakodva várhatunk.
 
 „Erős a magyar bajnokság”

 - Megszenvedtünk az előrelépésért. A tízgyőzelmes szériánk sem volt könnyű, hiszen meg kellett dolgozni a sikerért. Kiélezett volt a magyar mezőny, a bajnokság hátsó régiójában tanyázó alakulatok ellen is küzdeni kellett. Sokszor alázattal, sokszor fogcsikorgatva, olykor nagyon jól játszva oldottuk meg ezeket a feladatokat. Természetesen voltak hullámvölgyek, sérülésekből, betegségekből fakadó formahanyatlások is, de úgy gondolom, kiszolgáltuk a közönséget ebben az erős bajnokságban.

 „Elsődleges a csapatjáték”
 
 - Fontos volt számunkra, hogy egy szorosabb végjátékot okosan, ésszel oldjunk meg, és a gyengébb képességű csapatok ellen ezt meg is tudtuk valósítani. Egyedül a Sopron elleni találkozó okozott csalódást számomra, igaz, ott nem a végjátékot rontottuk el. Amikor hozzánk hasonló kvalitású csapatokkal kerültünk szembe, akkor nem mindig tudtunk higgadtak maradni, nem mindig találtuk meg a legjobb megoldásokat. Ezen van mit javítani, vagy megfelelő ember szükségeltetik ehhez, vagy pontosabb csapatjáték.
 Remélem, hogy a játékosok érezték, a csapat érdekében kellett változásokat eszközölni. Spivey meccsenkénti harmnic pontja például redukálódott, viszont több pilléren állt a csapat, mert 5-6 ember tette hozzá a magáét a sikerhez. Továbbra is ezt szeretném képviselni Fehérváron, és a védekezés pontosítása is a jövőbeni feladataink közé tartozik. A társaság egy része megmarad, de természetesen lesznek változások is a játékoskeretben.