Esőben is sokan vettek részt a Fehérvár zsidó emlékeit bemutató történelmi sétán

A fehérvári zsidóság története a XIII. századig nyúlik vissza. A középkori Fehérváron az ország egyik legtekintélyesebb zsidó közössége élt, akiket IV. Béla király kiváltságokkal jutalmazott.

A korabeli Fehérváron zarándok,-és kereskedelmi útvonalak futottak össze, virágzó várost hozva létre, mely azonban a török kor alatt és után elnéptelenedett.

A XVIII. századig nincs nyoma annak, hogy zsidó lakosság élt volna a városban.” - adta meg a séta történelmi hátterét Gergely Anna, muzeológus, történész aki kiemelte:

„kiindulási pontunk megszentelt hely, az egykori zsinagóga épülete állt itt, gyönyörű neoromán stílusú templom volt, mór arabeszkekkel díszítve.”

„A zsidók szabad királyi városokba való betelepülését az 1840./XXIX. törvénycikk tette lehetővé, ám Fehérvár megelőzte korát; A városi szenátus döntése alapján már 1837-től betelepülhettek a zsidók, a pangó gazdasági életet fellendítendő.

A séta következő állmása Goldziher Ignác emléktáblája volt.

Az épületben született Goldziher Ignác, nyelvész, orientalista, kultúrtörténész, az iszlám kiváló ismerője. „Budapesten, Lipcsében, Leydenben, Berlinben végezte tanulmányait, az arab és a héber kultúrát kutatta.” - emelte ki Gergely Anna, a séta vezetője.

1842-ben zsidó hitközség alakult Fehérváron, 1944 őszén iskolát indítottak, amely 1892-ben új épületet kapott, 1925-ben pedig felvette Goldziher Ignác nevét.