Emlékülésen idézték meg a 200 éve született Arany János alakját

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából emlékülésnek adott otthont Székesfehérvár, a Vörösmarty Társaság szervezésében. Az ülés nyitányaként Börcsök Olivér, a tavalyi Versünnep győztese, a Vasvári Pál Gimnázium végzős diákja szavalta el az Él-e még az isten? című Arany-verset.

Az emlékülés kezdetén az ülés elnöke, Bakonyi István József Attila-díjas irodalmár egy üres székre mutatott az emelvényen, jelezve, hogy a rendezvény előadója lett volna Román Károly tanár úr is, aki április 6-án hunyt el és aki Bakonyi István szavaival a legtöbbet tudott az irodalomról Székesfehérváron. Román tanár úrra emlékezett köszöntőjében Cser-Palkovics András polgármester is, kiemelve, hogy nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a városunk egyik nagy alakját, Székesfehérvár díszpolgárát, ma kísérték utolsó útjára. „Egy olyan embert, akinek ez a város sokat köszönhet tanárként és olyan emberként, aki értelmiségi voltát kifejezetten a város érdekében használva szerette ezt a várost és dolgozott érte. Hívő emberként nem gondolom, hogy véletlen lenne az, hogy halálának másnapján itt, ebben a teremben a Versünnepre került sor és az sem véletlen, hogy temetésének napján pedig irodalmi estet rendeznek.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.„Az ilyen személyiség emlékét ápolni és a jövőben is mindig felmutatni, a mi feladatunk, felelősségünk és kötelességünk is. Ugyanúgy, ahogy egy nemzet emlékezik Arany Jánosra egy emlékév keretében.” – tette hozzá. Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott a Vörösmarty Társaságnak, hogy a jeles eseményre a Városháza dísztermében kerül sor, kiemelve, hogy a terem felújításának legfontosabb célja volt, hogy minél több olyan rendezvénynek és eseménynek adjon helyet, amely megszólítja a várost kulturális programokkal. Cser-Palkovics András polgármester 80. születésnapja alkalmából köszöntötte Dr. Dienes Ottót, Polgármesteri Elismerő Éremmel köszönve meg azt, amit tanárként, művészemberként és nagybetűs EMBER-ként is a városnak adott, annak közösségét szolgálva. Dienes Ottó Imre 1937-ben született Budapesten, tanári munkáját 1959-ben kezdte Székesfehérváron, majd 20 év után a franciországi Lille-i Egyetem magyartanára is volt. 1990-től közel tíz évig dolgozott a Fejér Megyei Önkormányzatnál osztályvezetőként, később a külkapcsolatok elnöki referenseként. Nyugdíjasként is tanított. Aktív írói munkásságát a hatvanas évektől kezdte, képzőművészeti alkotásai között fa kisplasztikákat és festményeket tartanak számon. Székesfehérvár Pro Civitate-, a megyei önkormányzat Vörösmarty Mihály-díjjal tüntette ki.
Nyitóelőadásában Nyilasy Balázs kritikus, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense beszélt arról, hogyan látta és látja ma az kritika Arany János életművét és milyen szempontok alapján helyezhető vissza az őt megillető helyre az irodalomtörténetben. Fűzfa Balázs irodalomtörténész a nyelvben megragadható világ kalandja, avagy Arany János, a nyelvrontó címmel tartott élményszerű és elgondolkodtató előadást kedvenc költőjéről, majd Sebők Melinda, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa Arany János, Babits Mihály és Kovács András Ferenc párbeszédei című előadásában szólt arról, hogy Babits tudatosan vállalta az Arany-hagyományt. Kardeván Lapis Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója „És üres markunkban csillog az aranypénz.” - egy kulturális alaptörténet beíródása a modern líra Arany-képébe címmel fejtette ki gondolatait.

A konferencia végén a résztvevők megtekintették a Fehérvár Televízió Arany 200 című, Nagyszalontán forgatott filmjét, amit Látrányi Viktória rendezett.