Emlékülés Nagy László költő tiszteletére Székesfehérváron

Száz éve, 1925 júliusában született Nagy László Kossuth-díjas költő.

E jeles évfordulón emléküléssel tisztelegtek munkássága előtt kedden a Városháza Dísztermében rendezett eseményen, ahol dr. Cser-Palkovics András köszöntötte a megjelenteket.

Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott az emlékülés szervezőinek (Vörösmarty Társaság, Csoóri Sándor Társaság, Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Vármegyei Tagozata, Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, MMA Veszprémi Regionális Munkacsoportja), hogy őrzik és továbbadják a következő generációknak Nagy László örökségét. Örömét fejezte ki, hogy ezek az emlékülések a Városháza Dísztermében valósulnak meg, nagy érdeklődés mellett. „Nagy László emléke és emlékezete a mai fiatalok között is él, hiszen az idei Székelyföldi Varga Sándor Verstábor fiataljai egy egész estét szenteltek a száz éve született költő életének felidézésére költeményeivel, vele készült interjúk felelevenítésével. Jó volt látni, hogy a fiatalok viszik tovább irodalmi örökségüket.” – hangsúlyozta a polgármester.

A köszöntőt követően Szarvas József, Kossuth-díjas színművész előadásában hangzott el Nagy László Táncbéli tánc-szók című verse, majd elsőként dr. Sebők Melinda egyetemi docens, a Vörösmarty Társaság elnöke tartott előadást a 100 éve született költő portréverseiről. Mint elhangzott, ezek a művek – Ady Endre, József Attila, Kiss Ferenc, Csontváry Kosztka Tivadar személyét megidézve - olyan ars poetica érvényű önarcképek, amelyekben a művészi léthelyzet tragikuma, küldetése, sorsa a különböző poétikai megoldásokban jut kifejezésre. A portréversekre három idősík vetül a jelen értékvesztett állapotában küzdő lírai én a múlt kulturális értékeibe kapaszkodva, a művészsors tragikus léttapasztalatával azonosulva örök érvényű etikai igazságokat próbál felmutatni.

Emléküléssel tisztelegtek Nagy László munkássága előtt Fehérváron

A felsőiszkázi születésű József Attila- és Kossuth-díjas költő, Nagy László és felesége, a szintén költő Szécsi Margit megismerkedésük körülményiről Bakonyi István irodalomtörténész, a Csoóri Sándor Társaság elnöke beszélt. Versidézetekkel kitekintést adva a költő házaspár egymáshoz való viszonyáról. Petőcz András költő, író „Szárny és piramis” című értekezésében Nagy László képverseiről és azok, a nyolcvanas évek új költészeti törekvéseire való hatásásról beszélt, személyes emlékeit megosztva arról, hogyan hatott rá, mint fiatal költőre Nagy László. „Olyan előd, mester ő, aki tanított és inspirációt adott nekem személy szerint is és sokunknak. Egy költő akkor él, ha van utóélete, ha vannak követői, hogyha mennek utána fiatalok. Ez garantálja azt, hogy Nagy Lászlóról még sok-sok év múlva is remélhetőleg beszélni fogunk.” Az irodalmi est utolsó előadója, Gellén-Miklós Gábor költő, pedagógus azt vizsgálta meg, hogyan jelenik meg a Nagy László-i líramodell a kortárs magyar költészet horizontján. Számos példa közül kiemelte Pál Sándor Attila és Nagy László azonos, Mennyegző című verseinek összehasonlítását.