„Egyértelműen ez a polgármesteri ciklus hozta a legtöbb kihívást eddigi szolgálatomban"

Éppen csak fellélegezhettünk volna a pandémiás időszak után, amikor értelmetlen háború kezdődött tőlünk néhány száz kilométerre, melynek hatásait mostanra mindannyian érezzük már a hétköznapokban is. Az épített és közösségi környezetünk fejlesztése fenntartása is rég nem látott nehéz döntéseket hozott 2022-ben, de megannyi örömteli dolog is történt a város életében. Az idei esztendőről Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével beszélgettünk. Az interjú alatt meghallgathatja az ÖKK podcast polgármesteri évértékelőjét is.
2022.12.29. 16:02 |
„Egyértelműen ez a polgármesteri ciklus hozta a legtöbb kihívást eddigi szolgálatomban

Akárcsak tavaly, idén is adventkor kapta el a koronavírust, de gondolom most sokkal kevesebb idő juthatott arra a gyógyulás mellett, hogy átgondolja a világ dolgait, vagy talán éppen ellenkezőleg, hiszen egy ideje nap mint nap átgondoljuk a világ folyását…

Igen, ez akár 2022 állandó jelzője is lehetne, hogy szinte minden nap át kell gondolni a világ és azon belül Európa, Magyarország és Székesfehérvár dolgait. 2019 őszén, amikor ez elkezdődött a mostani önkormányzati ciklus, szerintem senki sem (nem) gondolta, én sem, hogy pár hónappal később világjárvány és vele olyan időszak érkezik, ahol szó szerint száz éve nem látott helyzeteket kell tudnunk közösségként kezelni és megoldani. Aztán a pandémia csillapodása után épp fellélegezhettünk volna, amikor bekövetkezett a szinte elképzelhetetlen: nyílt háború tört ki Európában, tőlünk néhány száz kilométerre. Egy olyan háború, mely sajnos mind a mai napig zajlik, borzalmas áldozatokkal és következményekkel, amik az egész kontinensünkre, az hazánkra, a városunkra is hatással vannak, ezt nap mint nap érezzük, elég csak az energiakrízisre gondoljunk.

Tavaly az évértékelő interjúban beszélgettünk arról, hogy mi volt a legnehezebb döntése 2021-ben. Ehhez képest 2022-ben sokkal több, szinte csak nehéz döntést kellett meghoznia…

Valóban nagyon nehéz, rázós kihívásokkal tarkított év volt, nem is emelnék ki egyetlen döntést sem, mert az év során egyébként is igyekeztem mindenről folyamatában tájékoztatni a fehérváriakat. Amit szeretnék azonban aláhúzni, hogy az önkormányzati hatáskörökben meghozott döntéseink kivétel nélkül szükségesek voltak, szerintem ezt jól mutatja az is, hogy ezeknek a döntéseknek az elsöprő többségét egyhangúlag, közmegegyezéssel tudtuk meghozni a közgyűlésben. Emellett az összes nagyváros hasonló intézkedéseket kellett meghozzon, mint Fehérvár tette, igaz ez bel- külföldre, elég megnézni a német nagyvárosokat, pedig ők egy súlycsoporttal feljebb vannak, mint mi. Ami azonban fontos, és nálam meggyőződésből fakad, hogy már a nyár során igyekeztem részletesen nyilvánosságra hozni, hogy Fehérvár mivel néz szembe energiafronton, és hogy ennek milyen következményei lehetnek. Akkoriban még sokkal kevesebben beszéltek erről az országban, örülök annak, hogy nem csak itthon, hanem egy kicsit talán az országban is fel tudtam hívni erre a kérdésre a közbeszéd figyelmét.

Hiszek abban, hogy a vezetői, politikai hitelességet csak úgy lehet megőrizni, ha abszolút őszinte vagyok a fehérváriakkal, megosztom velük az adatokat és tényeket, mert így közösen nézhetünk szembe a nehéz időszakokkal is. A hiteles tájékoztatásnak a válságokban van tehát a legnagyobb jelentősége.

Miközben azonban a mi életünkben valóban példátlan krízisekről beszélünk, ne felejtsük el, hogy ez a város több mint ezer éve itt van, sőt, idén volt a szimbolikus 972-es városalapítás 1050. évfordulója. Ebben az 1050 évben nyilvánvalóan voltak nehéz időszakok, voltak ennél sokkal, de sokkal nehezebb időszakok is, és azt is túlélte a város. Itt lehetünk, fehérvári polgárként lehetünk itt, és magyarul beszélünk. Tehát, amikor ebben a történelmi városban körültekintünk, akkor ott kell, hogy lebegjen előttünk a tudat és a hit, hogy vannak értékeink, van közösségünk, hogy ezt a mostani nehéz időszakot is túl fogjuk élni, sőt, még ebben a nehéz korban is tudunk előremutató döntéseket is hozni.

Azért azt sokszor, legutóbb karácsonyi beszédében is hangsúlyozta, hogy ez az önkormányzati ciklus merőben más, mint aminek tervezte, és szinte folyamatosan csak válságkezelésről szól egy döntéshozó élete…

Most ezt adta a sors, ilyenek a körülmények. Sem a pandémiát, sem pedig a háborút érdemben nem tudta, tudja befolyásolni Fehérvár, és nem mi határozzuk meg a világban az energiaárakat sem. Ezen keseregni, vagy kiborulni, háborogni teljesen felesleges. Azzal kell foglalkozzak, foglalkozzunk, amire van hatásunk, amely helyzeteket meg tudunk oldani. Egy fontos kritérium van azonban van: hittel kell belevágni a legreménytelenebbnek tűnő problémák megoldásába is! Itt talán mindenkinél nagyobb felelőssége van csapatkapitányként a polgármesternek, hiszen nem üzenhetek a közösségnek kétségbeesést! Nekem az a dolgom, hogy kezeljem válságokat helyben, tájékoztassam a fehérváriakat a döntéseimről, megindokoljam számukra, mit miért teszünk, és egyetértést kovácsoljak az intézkedések mögé. Azt tapasztalom, hogy az emberek döntő része megérti azt, hogy nem minden úgy megy, mintha a válságok nem lennének itt velünk és nem hatnának a városra. Egyet viszont joggal várnak el a polgármestertől és valamennyi önkormányzati képviselőtől - pártállástól függetlenül: hogy őszinték legyünk a polgárokkal, adjunk hiteles tájékoztatást és legyen az önkormányzati működés és a döntéseink háttere átlátható. Ha ez így van, akkor elfogadható, hogy a nem könnyű, de szükséges döntéseket meg kell hozni.

A Covid előtti néhány évben körvonalazódott már egyfajta „nyugatias” létbiztonság és talán kijelenthető, hogy a statisztika alapján tulajdonképpen bárki dolgozhat és találhat munkát a városban, veszélyben van ez most?

Az elmúlt években, egészen a pandémia-időszakig töretlen növekedési pálya volt jellemző az ország egészére, így Fehérvárra is, ráadásul városunk az egyik legnagyobb vásárlóerejű település az országban. Utóbbi top 10-es listán tudomásom szerint mi vagyunk az egyetlen megyei jogú város, a legnagyobb vásárlóerejű települések többsége agglomerációs, kis helyen és lélekszámmal nagy bőséget tömörítő községek, városok. Talán ez elmond valamit arról, hogy milyen különleges helyzetben vagyunk, ugyanakkor fontosabb, hogy emberek jelentős része Fehérváron is, de általában az országban is érezte a saját helyzetén, hogy halad előre, tud bővülni, növekedni. Valahol tényleg nagy pechje van ennek az országnak, mert ritkán adatott meg a történelem során, hogy hosszabb távon zavartalan lehetett a fejlődés és a növekedés. 2019-ig úgy tűnt, hogy most ez az áldásos időszak tartós lesz, persze nem gondolom, hogy minden hibátlan és tökéletes volt, de volt előrelépés. Aztán jött a pandémia, majd a háború, és eljutottunk az inflációig, illetve nagyon komoly társadalmi, gazdasági következményekig - egyénre és közösségre ható módon egyaránt. Ezt sokan nehezen élik meg, és ez emberileg teljesen érthető.

A másik oldalon azonban az is igaz, egész Közép-Európára értve, hogy mi még emlékszünk arra, amikor annál is sokkal többek kellett küzdenünk az élet napi kérdéseiben, mint jelenleg. Nyugat-Európa pedig a magasabb életszínvonal mellett elszokott a nélkülözés bármilyen formájától. Nehéz most ez egész Európának, hiszen olyan dolgokból kell visszább venni, ami a mi életünkben már teljesen természetes volt - sőt, legyünk őszinték, fogyasztásunk egy része pazarlás is volt.

Most az élet rákényszerített bennünket, hogy sokkal tudatosabban éljünk, akár az energiafelhasználásunk, akár a fogyasztásunk tekintetében.

Lemondani a megszokott jóról, kilépni a komfortzónánkból, az ember életében mindig a legnehezebb, és itt lép be a város ereje és szerepe.

Akkor erős egy város, ha kész és képes nehéz időszakokban is megoldást, vagy védőhálót nyújtani az embereknek, akkor pedig egyenesen bravúros egy város, ha ilyen helyzetekben fejlődni is képes. Azt hiszem, hogy talán nemcsak a polgármesteri és lokálpatrióta elfogultságom mondatja velem, hogy még 2022-ben is tudtunk olyan eredményeket elérni, amire ez a város büszke lehet, sőt, figyelembe véve, milyen körülmények között értük el ezeket, büszkének kell lennünk rájuk! Ha nehezebb körülmények között érünk el valamit, akkor szerintem az értéke is nagyobb.

Azt is érdemes átgondolni, így az év utolsó napjaiban, hogy békességben tudunk beszélgetni, nyugalomban élhettük meg az adventi időszak szépségeit, és bármilyen problémánk van, hazamehetünk a családunkhoz. Pár száz kilométerre tőlünk emberek halnak meg egy végeláthatatlannak tűnő háborúban. Ha van a jelennek tragédiája, akkor az-az ő sorsuk, az ő történelmük, az ő városaik szétrombolása, és az ottani emberek életében esett pótolhatatlan veszteségek. Ezért is alapvető emberi kötelezettségünk, hogy segítsük azokat, akik az Ukrajnában zajló háború elől hozzánk menekültek. Emellett pedig adjunk hálát azért, hogy nálunk béke van.

Az emberi érzések és az emberi kapcsolatok, amik a Covid alatt talán felértékelődtek még inkább fontosak lesznek mostanában. Érteni és értékelni egymást akkor, amikor a boltban mindenkinek sokkal jobban meg kell néznie, hogy mit tesz a kosarába. Ez utóbbi tény pedig érzékenyebbé, esetenként frusztrálttá teheti az embereket, nagy szükség van az összefogásra és a toleranciára…

Mindig is hittem a közösségi erőben, számomra a legfontosabb és legnagyobb eredmény az, ha azt érzem, hogy vannak fejlődő közösségek a városban, mert ez önmagában a város egészét, mint közösséget fejleszti.

Az, hogy „százezren vagyunk egy csapatban”, nem csak egy szlogen. Ez egyszerre ténymegállapítás és cél. Az elmúlt három év felértékelte az emberi kapcsolatokat, az egymásra való odafigyelés fontosságát, mindazt, ami az igazi csapatjátékot jellemzi.

A másik oldalon a feszültség is benne van a társadalomban, ami viszont nehezíti adott esetben a békés egymás mellett élést, de mindenkit arra kérek, hogy fogadjuk el: a szomszédnak is lehet nehéz napja, vagy akivel találkozunk, éppen egy nagyon nehéz időszakot él meg, próbáljunk egy kicsit egymásra jobban odafigyelni.

Akkor mi se veszítsük el az optimizmusunkat, evezzünk vidámabb vizekre, de egy iránytűt hadd kérjünk hozzá!

Természetemnél fogva optimista ember vagyok, igyekszem a jót látni mindenben és mindenkiben. A nehézségeknek is van egy olyan előnye, hogy formálnak bennünket, egyénként és csoportként is, egyben kiemelik azt, ami szép és jó az életben. Utóbbiakhoz szerintem hozzátartozik az is, hogy örömünket leljük abban, ha a környezetünk fejlődik, szépül. Idén több utat és közterületet is rendbe tudtunk tenni, elindítottunk több óriásberuházást, szinte az összes városfejlesztési programunkban előre tudtunk lépni. Ez jelen helyzetben önmagában hatalmas teljesítmény, és tegyük hozzá: sok városi fejlesztést mindannyian szó szerint a magunkénak érezhetünk, hiszen amit önkormányzati pénzből újítunk fel, az a helyi gazdaságban, helyiek által megtermelt forrásokból valósul meg. Sajnos nem kevés olyan település van Magyarországon, de Európában is, ahol a helyi gazdaság nem tudja ezt kitermelni, ahol az önkormányzat nem tud saját fejlesztéseket véghez vinni idén. Kivételesek vagyunk tehát, és mi ez, ha nem ok az örömre és az optimizmusra?

2022 nagy visszatérőiről, a rendezvényekről se feledkezzünk meg! Szerintem nem vagyok egyedül fehérváriként, ha azt mondom: nagyobb hiányként éltük meg a rendezvények elmaradását a covid alatt, mint egy-két fejlesztés átütemezését…

Teljesen megértem, az emberi lét egyik sarokkövét vették el a járványügyi korlátozások, 2022-ben végre nagyjából visszaállíthattuk ezt a méltó helyére. Persze, a rendezvények tekintetében is volt, ahol spórolnunk kellett, de épp ezért innoválni is tudtunk. Ami pedig nagyon fontos visszajelzés, hogy az emberek láthatóan éltek is a lehetőségekkel, hiszen mindegyik program nagy érdeklődéssel, sokszor teltházasan zajlott. Idén ráadásul egy különleges lehetőség volt az, hogy emlékév van, emlékeztünk a város alapítására és az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára. Utóbbival nemcsak egy olyan jogi dokumentumra, ami a magyaroknak vagy nekünk fehérváriaknak volt fontos, hanem európai szinten is kiemelkedő jelentőségű. Az Aranybulla ugyanis mindössze hét évvel született a tartalmilag hasonló angol Magna Charta után, ez kiválóan mutatja, hogy a magyar történelem nem kullog a Nyugat után, képes azzal párhuzamosan fejlődni, ennek pedig a bölcsője a mi városunk. Összetéve ezt azzal, hogy Székesfehérvár sok tekintetben más európai városokkal versenyzik, szerintem kétszeresen is volt mire emlékezzünk, mit ünnepeljünk. Tartottuk a lépést akkor, II. András uralkodása idején, és felzárkózunk, tartjuk a lépést most, a 21. században. Ez szerintem az Aranybulla Emlékév üzenete, melyet minden létező fórumon és programmal igyekeztünk átadni, tudományos igényességgel és könnyedebb formában egyaránt. Mindehhez hozzátett, hogy lezártuk a Rendház múzeumépület teljes felújítását, a valaha volt legteljesebb Árpád-ház kiállítással átadva azt. Megújítottuk egyben a Csúcsos-hegyet és az Aranybulla emlékhelyet, ezzel a városunk egyik legkedveltebb sétahelyébe leheltünk új életet. Maradandó emlékei lesznek ezek a 2022-es évnek.

Ha már maradandó emlékek, akkor fejlesztések. Idén aztán tényleg nehéz sorolni, de egy kísérletre megkérhetem?

Legközelebb projekttáblázattal készülök, de azért talán fejből is menni fog! (nevet) A város életének mindig is meghatározó eleme a közlekedés, hiszen egy jól prosperáló városban élünk, ami azt is jelenti, hogy amikor a gazdaság növekszik, a kereskedelem is növekszik, szolgáltatásaink javulnak. Ilyenkor értelem szerint a közlekedési forgalom is folyamatosan bővül, ennek minden nehézségével és környezeti terhelésével együtt. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy alternatívákat tudjunk adni a közlekedő embereknek. Jobb járdák kellenek a gyalogos közlekedéshez, próbáljuk a közösségi közlekedést is fejleszteni. Idén 12 elektromos szólóbusz állt szolgálatba, ami környezetvédelmileg is hatalmas előrelépés, Ezzel a fejlesztéssel hét év alá le tudtuk szorítani az autóbuszaink átlagéletkorát a városban, ami kiemelkedő átlag. Hozzá kell tegyem, hogy ez elsősorban a kormánynak köszönhető, ugyanis 80%-át megfinanszírozta a buszok költségeinek, ennél alacsonyabb támogatásnál korántsem biztos, hogy be tudtuk volna szerezni az elektromos Ikarusokat. Nagy és bevált innováció a kedvezményes diákbérlet is, hiszen a korábbi 4500 eladott bérlethez képest októberben több mint 11 ezren vettek már 280 (papíralapon 340) forintos kedvezményes diákbérletet és 2023-ban ezt a kedvezményrendszert folytatni fogjuk.

Emellett az elektromos rollerhálózat bevezetése sokak számára hozott egy alternatív és kifejezetten megszeretett közlekedési eszközt. Szeretném megköszönni, ha nem is hiba nélküli a használat, de sokkal kevesebb problémát jelent ez Fehérváron, mint más magyarországi településeken – ez is szerintem elsősorban a fehérváriak országosnál jobb közlekedési kultúrájának és a precízebb szabályozásunknak köszönhető. A következő feladat, hogy a roller mellé be kell vezetni az közösségi kerékpár-hálózatot is.

A közösségi és alternatív közlekedés mellett dinamikusan igyekszünk fejleszteni az úthálózatot is: A déli összekötő megépítése már a végéhez közeledik és 2023 első negyedévében át tudjuk adni.

Közben elindult a Móri út felújítása is, ami tavasztól lesz majd igazán látványos: itt is kerékpársávok épülnek, akárcsak a Rákóczi úton és a Mátyás Király körúton, de olyan nagy közműfejlesztésekkel járó útépítést is meg tudtunk valósítani, mint a Prohászka és Kis Budai utak felújítása, zajlik a Kiskút útjának csatorna és járdaépítése is. Nagy előre lépések ezek, különösen a gazdasági helyzet tükrében, de azért van még teendő, ez a csúcsidei forgalmi helyzeten is látszik persze. A legtöbben ugyan csak magukat a beruházásokat, azok eredményeit látják, épp ezért itt kiemelnék egy speciális, nélkülözhetetlen területet: a tervezés és az engedélyeztetés hosszadalmas, borzalmasan komplex folyamatát. Ez gyakran hosszabb és nehezebb mint maga az építés. Ebben a kategóriában van a Bakony utcai átkötő, a Vasútállomásnál az intermodális közlekedési központ, de az Auchan-körforgalom bővítése is gyakorlatilag célegyenesben van, mindhárom fejlesztés annak függvénye, hogy az állam tudja-e ezeket finanszírozni. Csak az Auchan-körforgalom átépítése több milliárdos tétel, de ha megvan a pénz, akkor szinte azonnal rajtolhatnak ezek az építkezések. Ezúton is szeretném azonban minden, ezeken a projekteken dolgozó kollégámnak a hatalmas munkát, amit az elmúlt években és idén is végeztek, nélkülük ezek a beruházások soha nem készülhetnének el.

Sok szó esett energetikai felújításokról is, ezek hogy állnak?

Büszkén mondhatom, hogy etéren is sok tekintetben az események előtt jártunk. Már évekkel ezelőtt elindult az előkészítése sok városi intézmény, épület energetikai felújításának, tehát nem akkor kezdtük a munkát, amikor égető lett a probléma, hanem most már több helyen a kivitelezés zajlik. Több mint egy tucat óvoda és iskolaépület kap felújítást, és-vagy napelemeket, a városháza energetikai korszerűsítése is hamarosan lezárul. Ezek mellett előkészítés alatt áll két óriásberuházás is: az egyik napelemes erőműpark létrehozása, a másik a rengeteg, a mostani árak mellett 1.6 milliárd forintnyi áramot fogyasztó közvilágítás korszerűsítése. Utóbbit körülbelül 2 milliárd forintból teljesen fel lehetne újítani LED-ekkel, pár év alatt ez meg is térülne.

Kiemelkedően fontos lesz, hogy a távhő esetében hogyan tudjuk csökkenteni az ágazat gázkitettségét, magyarul hogyan tudunk földgáz helyett mással fűteni.

Ennek az előkészítő munkája megkezdődött, ami egy nagyon komplex feladat. Bár szerintem csökkenni fognak közép és hosszú távon az energiaárak, de arra nem lehet számítani, hogy vissza fognak esni arra szintre, ahol a 2010-es években voltak. A távhő előállításának költsége 5 milliárd forint volt az előző gázévben, ami most 44 milliárd forintra nőtt. Bízom benne, hogy ez csökkeni fog, de látszik: alternatívákat is kell keressünk. A költségvetés terhei ugyan rövid távon csökkenni fognak, viszont nem fogják elérni a 2019-es szinteket, akkora konszolidációra nem számíthatunk. Ezt a költséget tartósan csak akkor lehet csökkenteni, ha a gáz alternatíváját meg tudjuk találni, ezért is van nagy szükség az EU forrásokra, hiszen azok egy részét ilyen jellegű fejlesztésekre szeretnénk fordítani. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években a távhő fejlesztése olyan beruházásokat eredményezett, ami most megtakarításként jelentkezik és azt is fontos hangsúlyozni, hogy a lakossági távhődíjak továbbra is rezsicsökkentett áron kerülnek megállapításra. A kormány döntése eredményeképpen szerencsére városunkban sem kellett szembesülnie senkinek sem a 11,6-szoros árkülönbséggel, nem úgy mint a közintézményeknél.

A háztartások nagyjából fele távhős Fehérváron, azért a másik felére is gondolni kell…

Így van, pontosan ezért indítottuk el a rezsitámogatási programot áramra, gázra, tűzifára és ezért próbáltunk segíteni sok embernek a többgenerációs házak vonatkozásában. Ezek a programok élni fognak a 2023-as költségvetési évben is, hiszen erős szociális hálót is tudnunk kell építeni. Köszönhetően a szociális területen dolgozóknak, a civil és egyházi szervezeteknek, itt is értünk el 2022-ben eredményeket, de látva a gazdasági, társadalmi folyamatokat, 2023-ban a szociális gondoskodás szerepe is nagyon jelentős lesz.

Egyre inkább felértékelődik városokban a zöld infrastruktúra. Ezzel kapcsolatban kapott a város idén még egy nagyon szép elismerést is kapott az Entente Florale díjainak formájában. Konszenzus van akkor a zöldfejlesztések terén?

Ha van olyan téma, amiről közmegegyezés van a városban, akkor ezek valóban a zöldfejlesztések. Ezekkel az emberek elsöprő többsége egyetért, támogatja, visszaigazolja azoknak az eredményeit, de persze az se utolsó, hogy kapjunk kívülről is szakmai visszaigazolást. Az Entente Florale Europe versenynek nemzetközi zsűrije van, ők ismerték el Székesfehérvárt, szakembereink munkáját e díjakkal. Ez nagyon fontos visszaigazolás, mert a városfejlesztési és -üzemeltetési színvonalat, amit elértünk, azt a Nyugat-Európából és a Skandináv országokból érkezett szakemberek ismerték el, tehát nem a levegőbe beszélünk. Emellett szakmai iránymutatásokat is kaptunk arra nézve, hogy hol kell még fejlődnünk.

Nagy szerepe van a zöldprogramok között is az intenzív erdősítésnek, ezeket tovább folytattuk 2022-ben, sőt terv szerint még az utolsó napokban is új erdőtelepítések indulnak el a városban.

Az ilyen méretű erdőtelepítések kuriózumnak számítanak, de feltétlen szükségesek. Kritikus fontosságú elemei az egyensúly megteremtésének, ugyanis a mérleg egyik nyelvén ott vannak a virágosítások, a faültetések, a zöldfelület növelések, a másikon pedig egy hatalmas és egyre növekvő ipar, hét ipari park, drasztikusan emelkedő forgalommal. Az egyensúlyt tehát mindenáron fenn kell tartani, ha kell, nagy költség árán is.

Sokszor csak évekkel később igazolódik vissza egy-egy beruházás sikere: az idei aszály megmutatta, hogy minden fillért megért a Sóstó megmentése, különösen az az elem, hogy a tavat tisztított szennyvízzel lássuk el.

A Velencei-tónál pontosan láttuk, hogy a vízmennyiséggel nagyon komoly problémák voltak és vannak, nálunk azonban bizonyított a tisztított szennyvizes technológia, abban bízom, hogy Fehérvár példáját az országban sok helyen, így a Velencei-tónál is le tudják majd másolni. Itt is hatalmas munkát végeztek a szakembereink, tervezőink, nélkülözhetetlen csapattagok, köszönet nekik!

Hosszas előkészítés után elkezdődött egy olyan iskolafelújítási program, melynek idén már látszott néhány kisebb eredménye, 2023-ban pedig be kellene érnie ezeknek, vagy tévedünk?

A kisebb relatív, sajnos a mai árakon a közel egy tucat iskola mosdóinak felújítása is többszáz millió forintos tétel! A gyerekek azonban a város és a közösség jövőjét is jelentik. Nekünk akkor is van dolgunk önkormányzatként és segítenünk kell ezeknek az intézményeknek a fejlődését, ha nem mi vagyunk közvetlenül a fenntartók, az iskolák a város részei. Van dolgunk tehát az állami iskolák segítésével, de az egyházi, vagy éppen a magán, civil, alapítványi iskolák fenntartása tekintetében is. Ebből az infrastruktúra fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen – itt úgy érzem, tudtunk eredményt elérni. Olyan programok indultak el, nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés tekintetében is, amelyekre régóta vártunk már. Ez szerintem már látszik és a következő években különösen látszani fog az iskolák tekintetében.

A Modern Városok Program keretében a városi iskolafelújítások száma jelentős, mintegy 20 milliárd forint összértékű és ezt tudtuk még energiahatékonysági felújítással megtoldani Európai Uniós forrásokból.

Ez számos városi iskola megújulását teszi lehetővé, van folyamatban lévő beruházás, és indul is. Például a Tóparti Gimnázium teljes felújítása januári munkaterület átadással kezdődik. Nem lesznek könnyűek ezek a munkák, hiszen nem voltak üres, tartalék iskolaépületek a városban, ahova átköltözik az-az intézmény, amit éppen felújítunk, így bentlakással történik a kivitelezés. A Tóparti esetében ez 15-16 hónapos munkát jelent. Szeretnék most is türelmet és megértést kérek ezeknek az iskoláknak a dolgozóitól és diákjaitól, illetve a szülőktől, de értük történik ez a felújítás, ami nemcsak épület, hanem az eszközpark megújítását is jelenti.

Ki merem jelenteni, hogy egyszerre, egy időben ennyi iskolafelújítás, mint ebben a pár évben – köszönhetően a kormányzati és az uniós forrásoknak – még talán soha nem történt a városban. Bízom abban, hogy a felújítási programot végig tudjuk vinni, és abban is, hogy az Európai Unió és Magyarország közötti megállapodás tető alá hozatala okán megnyílnak majd azok a források 2023-ban, amelyeken belül – úgy tudjuk –, hogy mind a tankerület, mind a szakképzési centrum esetében számos további iskola felújítása kezdődhet el. Örülök továbbá annak is, hogy ebben az évben is sikerült bölcsődéket, óvodákat érintő felújításokat elvégezni és ez így lesz 2023-ban is.

Hogyan lehet költségvetést tervezni a mostani helyzetben 2023-ra?

Másként, de ugyanúgy kell tervezni. A bázist pontosan nehéz meghatározni, és azt is, hogy milyen folyamatok fogják befolyásolni az önkormányzat mozgásterét. Óvatosan, a stabilitásra és a biztonságra törekedve azonban nyilván tervezhető a 2023-as költségvetés is. Ezt 2023 februárjában fogja a testület tárgyalni, és reményeim szerint elfogadni, illetve meghatározni, hogy mire fordítjuk azokat a forrásokat, amik rendelkezésre állnak.

Utólag is jó döntésnek bizonyult, hogy amikor folyamatosan nőtt a gazdaság és ezzel együtt az iparűzési adóbevétel, akkor nem költöttük el a teljes, rendelkezésre álló forrástömeget, hanem mindig tartalékokat képeztünk.

Ez most ad nekünk egy kis mozgásteret még ebben a nehéz időszakban is, hiszen ezeket a tartalékokat tudtuk mozgósítani a pandémia nehéz időszakában, vagy éppen a mostani energiaválságban. Fontos lesz ez a következő évben is, merthogy az energiaárak megnőttek és körülbelül 9 milliárd forint az-az összeg, amivel többe kerül a városüzemeltetés és intézményfenntartás. Kilenc milliárd forint az nagyon-nagyon sok, nem könnyű ezt előteremteni, ezért hoztunk számos intézkedést, amik addig maradnak érvényben, amíg erre feltétlenül szükség van. Ezért kellett az építményadóhoz is hozzányúlni annak érdekében, hogy a takarékossági intézkedéssekkel együtt, a bölcsőde, óvoda, a bentlakásos szociális intézmények, házi orvosi rendelők, közvilágítás, közétkeztetés és közösségi közlekedés is folyamatosan működni tudjon Fehérváron. Tudom, hogy senki sem szeret többet adózni, de nem léptük volna ezt meg, ha nem lenne feltétlen szükséges. Mindezeknek hála viszont most úgy látom, hogy a város működése stabil lesz a 2023-as esztendőben is.

Lesznek persze fejlesztések, beruházások is és bízom benne, hogy a kormányzattól kapott források és a városi bevételek mellett megérkeznek majd az első EU-s források is, hiszen a város mindent teljesített az európai közösség irányába, amit annak idején vállalt. Ha ez így lesz, akkor biztosan lesznek 2023-ban új beruházások is a már folyamatban lévők mellett.

Karácsony előtt egy héttel beszélgetünk, hol és hogyan tölti majd az ünnepet?

Már bevett szertartásaink vannak a családdal karácsonyra, ez az az idő, amit szigorúan együtt töltünk, ha csak lehetséges, munka nélkül. A szentestét és karácsony napját Fehérváron töltjük, társasjátékozással, az ajándékozás örömeivel és persze szentmisével!

Megtisztelő, hogy idén az egész országot „várhatjuk” a teljesen felújított Bazilikába, ugyanis az országos tévé is innen közvetíti majd az éjféli misét!

2022 emellett nálunk, a családban is hozott forradalmat! Idén ugyanis a két ünnep között egy kicsit még talán el is tudunk utazni szűkebb családi körben, erre családi emlékezet óta nem volt példa! (nevet) A Szilveszter pedig immár szokásosan úgy alakul majd, hogy a két nagyfiunk már a maguk társaságaival bulizik, mi pedig feleségemmel otthon, Emma lányunkkal várjuk az újévet, és persze vigyázunk a családi kutyusra, Carlosra. Azért egy belvárosi séta lehetőségét nem zárom ki, de maradjunk annyiban, hogy ebben nem én döntök, plusz másnap már újévi lencseosztás, szimfonikus újévi koncert, tehát elsején már a kötelességeké a szerep. Addig is azonban, mindenkinek nagyon boldog, áldott karácsonyt, és sikerekben gazdag, sok mosollyal teli újévet kívánok!