Egy font hús - telitalálat a Velencei kalmár szereposztása

 Shakespeare műve, A velencei kalmár talán a legproblematikusabb a drámairodalom klasszikusainak alkotásai közül, A látszólag „egyszerű” konfliktus alapja a keresztény és a zsidó világ közötti kölcsönös lenézés, előítélet és gyűlölet. A darabot február 13-án mutatja be a Vörösmarty Színház a közönségnek.
2016.02.12. 09:24 |
Shakespeare műve, A velencei kalmár talán a legproblematikusabb a drámairodalom klasszikusainak alkotásai közül, A látszólag „egyszerű” konfliktus alapja a keresztény és a zsidó világ közötti kölcsönös lenézés, előítélet és gyűlölet. A darabot február 13-án mutatja be a Vörösmarty Színház a közönségnek.
KÉPGALÉRIA a sajtópróbáról
A szereposztás telitalálat. Gáspár Sándor Antonio, László Zsolt Shylock, míg Nagy Péter Bassanio megformálásában nyújt maradandó élményt.
A darab fősodrában Antonio, Bassanio és Portia, mint keresztény szereplők nézete áll, akik úgy szocializálódtak, hogy kereszténynek lenni annyit tesz, mint embernek lenni, és mindenki, aki más nézetet vall, egyértelműen kikerül az ember definíciójából. A velencei kalmár, a szegény nemes, a gazdag ifjú hölgy kutyának tekinti Shylockot, a zsidó uzsorást, és ő is állatnak minősíti őket szokásaik miatt. Ez az ellentét minden felvonásban megjelenik, s ahol oda-vissza idegenként tartjuk számon egymást, ott bizony gyorsan lesz a vígjátékból dráma. A leglátványosabb kontraszt a zsidó kapzsiság és a keresztény nagylelkűség között rejlik? Shylock megbocsátásra nem gondoló, kegyelemre képtelen, szeretetet érezni nem tudó szörnyeteg? A keresztény szereplők emberi kapcsolatai értékesebbek?
Mi a különbség a között, hogy Bassanio érdekből szeretné Portiát, Antonio keresztényt faragna Shylockból, aki pedig egy font húst kér tőle tartozása kiegyenlítése fejében? Sok-sok kegyetlenség, csak egy másik szemszögből. Ez a darab játszódhatna valahol Magyarországon vagy bárhol a világban, mert az élet ilyen. Nem csupa rossz, nem csupa jó.
 
Bagó Bertalan, a darab rendezője mindenesetre bizalommal ajánlja figyelmünkbe: "Ez nagyon érdekes darab, mintha a XX. században írta volna Shakespeare. Tulajdonképpen egy kortárs mű, tehát nem kell aktualizálni, arról szól, amiről kell. Természetesen van benne zsidó–keresztény konfliktus, antiszemitizmus, de nem ez a lényege. Van egy társadalom, amit Velencének hívnak, ahol a legfontosabb dolog az, hogy miként megy az üzlet. A törvények úgy alakulnak, úgy hozták létre őket, hogy minden az üzletet, a kereskedést szolgálja. Ez a legfőbb isten, nincs más ideológia. És persze vannak benne az emberek, akik mindent megtesznek azért, hogy a pénzt megszerezzék. Amikor nem jönnek be a dolgok, akkor felerősödik a kulturális különbség, a kétfajta kultúra összeütközése – akár a mai életben. Ez alakítja a történetet és a bosszú, de tudomásul kell vennünk, meg kell értenünk, hogy semmi sem fehér vagy fekete.”

Kultúra

  1. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  2. Kenyéráldás Szent István ünnepén

     Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.

    2026.08.20.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.