-
Augusztus hónap műtárgya
Augusztus 1. és 31. között látható a Rendház épület Fogadócsarnokában az a papírszeletke, amely Szent István király 1853-ban megtalált papucsának jegyzőkönyvéből való és a hónap műtárgya lett a Szent István Király Múzeumban.
2026.07.31. -
A szőlősgazdák védőszentjére emlékeznek
A Szent Donát kápolna előtti téren augusztus 2-án vasárnap 18 órakor a hagyományoknak megfelelően Spányi Antal megyés püspök szentmisét mutat be Donát püspök-vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás és jégeső elleni védelmezőjéről.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30. -
Történelmi makett a Királykútnál
A székesfehérvári egykori koronázótemplom makettje a Királykút Emlékházban kapott helyet. A Szabó Zoltán építész kutatásai és tanulmányai alapján készült alkotást a Fejér Szövetség adományozta.
2026.07.30.
Egy este a Szózat költőjével a Királykúton Szörényi László irodalomtörténésszel
A költő születésnapjának előestéjén, november 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész.
A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.
Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.
A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.