-
Óramúzeum Fehérváron
A Kossuth utcában az Órajáték alatt található Óramúzeumot Kovács Jenő órásmester hozta létre a saját óra gyűjteményéből még 2009-ben. A patinás belvárosi épület földszintjén több száz, különböző korból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák, mellett még egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. A múzeumot ma az órásmester fia, Kovács András gondozza.
2025.12.04. -
Új műsor a Los Andinos Együttessel
Élőzenés koncertet ad a Los Andinos Együttes december 6-án, szombaton 18.00 órai kezdettel a Köfém Művelődési Házban. A Székesfehérváron alapított, több mint 40 éves múltra visszatekintő zenekar egy új műsorösszeállítással, pezsgő dél-amerikai muzsikákkal és az elmaradhatatlan kiváló hangulattal örvendezteti meg a közönséget.
2025.12.04. -
Koncert a jótékonyság jegyében
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel idén is szervez jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az december 11-i előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok kapják.
2025.12.04. -
Új Partitúra
Kivételes adventi koncerttel folytatódott a Partitúra hangversenybérlet sorozat. Sugár Nátán dirigálásával Mozart operáival ismerkedhettek meg a fehérvári fiatalok.
2025.12.03.
Egy este a Szózat költőjével a Királykúton Szörényi László irodalomtörténésszel
A költő születésnapjának előestéjén, november 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész.
A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.
Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.
A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.
