-
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Püspöki szentmisével ünneplik Urunk bemutatása napját
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 17 órakor tartanak koncelebrált ünnepi szentmisét a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30. -
Fecsegő Juhász Illéssel
Az új évben is folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. Az idei első találkozón Juhász Illés színművészt ismerhették meg a vendégek.
2026.01.30.
Csoóri Sándor Emlékest versekkel, prózával, dalokkal
Miközben gyülekeztek az érdeklődők, Bakonyi Istvánnal, a Társaság elnökével beszélgettünk.
– A Társaságot azért hoztuk létre 2019-ben, mert olyan költőről van szó, aki ezer szállal kötődik Zámolyhoz és Székesfehérvárhoz. Csoóri Sándor a versei mellett nagyon sokat írt a népköltészetről, a táncház mozgalomról, a kisebbségekről, a nemzeti sorskérdésekről. Mivel egy költő munkássága köré szerveződött a társaságunk, ezért kiemelkedő alkalmakkor tartunk programokat. Ez elkezdődött 2019-ben, utána a járványhelyzet megakadályozott bennünket a folytatásban, de most újra együtt lehetünk. Nemrég tartottuk meg Zámolyon azt az emlékülést, amely nem csak Csoóri Sándorral, de Csanádi Imrével is foglalkozott a kerek évfordulóik kapcsán - mondta.
Vajon a Társaság rendezvényeinek célja lehet, hogy elérjék egyszer azt, hogy Csoóri Sándor ne csak kötelező, hanem szabadon választott irodalom is legyen a fiatalok számára?
- Az a baj, hogy nem kötelező irodalom az ő munkássága. Sajnos a kortárs költők, írók nagyon hiányosan szerepelnek akár az általános, akár a középiskolás tananyagban. Pedig az élő irodalom legalább annyira fontos, mint a kötelező irodalom, főként egy olyan korban, ami nem a költészetről szól elsősorban…
Varró János hangszeres játékával működött közre, segítve Berki Lilla gyönyörű énekét. Tőle azt kérdeztem, mi van előbb az alkotás folyamán: a vers vagy a zene?
- Van, akit a zene ihlet meg, van, akit a költészet. A lényeg: oda kell figyelni minden egyes szótagra, minden egyes hangra. De persze ezen az estén is nagyon sok improvizáció volt, már ami a zenét illeti. A népköltészet örök érvényű, hiszen rengeteg igazságot mond minden kor emberének, így a mának is. A népzene pedig kéz a kézben társul hozzá. Hogy mit jelent Csoóri Sándor nekem? Jaj, ő nagyon kedves a számomra, hiszen közel áll a népköltészethez. Egyik kedvenc versem tőle az Öreg nyenyerés, ami a tekerős nyenyerésről szól, ezt hallhatták is nyitányként ma este.
És valóban ezzel kezdődött a műsor. Utána Bakonyi István bevezető gondolatai következtek, majd jöttek szépen sorban a Csoóri versek Varga Gabriella és Ballér Bianka, a Vörösmarty Színház művészeinek az előadásában, s közben Berki Lilla dalban mondta el a megzenésített verseket hangaszeres kisérettel. Jól összeállított, megrendezett műsor volt, kiváló előadókkal.
Csoóri Sándorhoz és a társasághoz méltón!