Csontritkulás - a néma járvány

  Hazánk lakosságának hét-tíz százaléka szenved csontritkulásban betegségben. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, gyermekkorban kell elkezdeni csontjaink „építését”.

 Amikor beköszönt a tavasz és felhőtlenül élvezhetjük végre a napsütést, semmiképp se válasszuk a mozizást vagy a szobában kuporgást hétvégi kikapcsolódásként! A gyermekeknek mutatva ezzel példát menjünk inkább a szabadba és mozogjunk!

 A szakemberek szerint ugyanis már gyermekkorban el kell kezdeni csontjaink erősítését. A cél a minél több mozgás, legyen szó futásról, fociról vagy egy-egy kirándulásról az erdőben. A lényeg, hogy fokozzuk a fizikai aktivitást, hiszen ez az a korosztály, amelyik még aktívan tudja építeni a csont ásványianyag-tartalmát. Minél nagyobb a csonttömegünk, annál jobb, ugyanis általában a harmincas évek elején elindul a csontvesztési folyamat, amely a menopauza körül gyorsul fel a hölgyek esetében.

 „A csontritkulás szoros összefüggésben van az ösztrogéntermeléssel, ezért főként a nőknél jelentkezik, és leginkább akkor, amikor elérik a klimaxot. Ekkor ugyanis jelentősen csökken a hormon mennyisége a szervezetben, és fokozottabbá válik a csontvesztés. Gerinc-és csípőtáji törésekből vehetjük észre, hogy baj van. A férfiaknál 55-60 éves korban kezdődik, és általában a csípőcsontot érinti.” – mondja Pulai Judit reumatológus főorvos.

 A néma járványnak is nevezett betegség sokáig tünetmentes, alig okoz panaszokat. Amikor már „törnek a csontok”, nagy a baj. És ami a legmeglepőbb: nem egy rossz mozdulat vagy kisebb trauma hatására törnek például a csigolyacsontok, hanem köhögés, tüsszentés hatására!

 Ezért is tanácsolják az orvosok, hogy a hölgyek negyvenöt, a férfiak pedig ötvenöt éves kor felett mindenképpen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. A betegséget csontsűrűségméréssel, oszteodenzitometriás méréssel szokták diagnosztizálni.

Mit tehetünk ellene?

 A megelőzésben fontos a kalciumfogyasztás, a megfelelő D-vitamin-felvétel, a dohányzás mellőzése, a mérsékelt koffein- és alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás. Fogyasszunk minél több tejterméket, vajat, sajtot, joghurtot! Ma már többen szenvednek laktózérzékenységtől, ők egyebek mellett szójatartalmú készítményekkel pótolhatják a kalciumot. De kitűnő forrás a szezámmag, a szardínia, a mandula és a sárgarépa is. D-vitamin pedig édes és sós vizi halak, tojássárgája valamint belsőségek, például máj fogyasztásával vihető be.