Négy előadással várta az érdeklődőket az Ady centenáriumi emlékülés a Városházán

A Városháza Díszterme adott otthont hétfőn az Ady Endre-emlékülésnek, a költőóriás halálának 100. évfordulója alkalmából. Az előadásokban az irodalomtörténészek érintették többek között az első világháború lírabeli megjelenését, Babits Ady-képét, az újságírói témák és a versek összecsengését, valamint napjaink Ady-parafrázisait is.
2019.11.04. 19:01 |
Négy előadással várta az érdeklődőket az Ady centenáriumi emlékülés a Városházán

A Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár Önkormányzata, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata, a Vörösmarty Mihály Könyvtár, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház és a Gorsium Művészeti Szakgimnázium által közösen szervezett Ady Endre-emlékülés négy előadója;

Ködöböcz Gábor és Sebők Melinda, irodalomtörténészek, valamint Bence Lajos és Petőcz András, költő, szerkesztő, publicisták több olyan szempontot és megközelítést kínáltak előadásaikban, amelyek izgalmas, új kontextusokba helyezték a száz esztendővel ezelőtt elhunyt költőóriás életművét.

„Úgy igyekeztünk összeállítani az Ady-emlékülés programját, hogy ne csak irodalomtörténeti előadások legyenek benne, hanem szólaljanak meg kortárs költők is.” - hangsúlyozta az emlékülést vezető Dr. Bakonyi István, irodalomtörténész:

„Köszönetemet fejezem ki azért, hogy a Városháza most már sok év óta minden alkalommal igent mond a kérésünkre, és a nagy írói, költői életműveket bemutató emléküléseket a Díszteremben tarthatjuk meg. Olyan értékek közvetítését valósítjuk meg így együtt, amelyek igencsak fontosak.

Ady Endre életműve mindig sok vitát váltott ki, a költő életében és halála után egyaránt. Napjainkban is rengeteget lehet róla olvasni a világhálón, hol támadják, hol istenítik, dicsőítik őt. A nagy gondolkodók ki tudták vívni egyesek ellenszenvét, ez alól Ady sem lehetett kivétel.

Azonban szükséges szétválasztanunk személyiségében a költőt és az újságírót, aki a kor követelményeinek megfelelően írt és dolgozott, és mindenben szenvedélyesen állást foglalt.

Ha voltak is tévedései, az nem csökkentheti a költői életmű vitathatatlan értékeit.” - tette hozzá Dr. Bakonyi István.

„Mindig különleges alkalom, amikor az irodalom a Városházára jön, köszönhetően azoknak az embereknek, akik évrőlévre jobbnál jobb, szebbnél szebb és értékesebbnél értékesebb irodalmi délutánokat, estéket varázsolnak ide. A mai nap igazán különleges, Ady Endre okán.” - emelte ki köszöntőjében Dr. Cser-Palkovics András, polgármester.

„Hallgatóimnak is mindig az tanítom, hogy a költőkhöz, a versekhez csak szeretettel lehetünk igazságosak. - ez Rainer Maria Rilke kőbe véshető igazsága.” - adta meg a konferencia alaphangját Ködöböcz Gábor, irodalomtörténész, az egri Eszterházy Károly Egyetem irodalomtörténeti tanszékének docense, az Agria című folyóirat alapító főszerkesztője, az emlékülés első felszólalója.

„Nagy élménysűrűségű, ingergazdag pályája során Adynak kétségkívül a háború jelentette a legsúlyosabb kihívást.

A létrontás, a világomlás rettenetében úgy kellett helytállnia emberként és magyarként, hogy közben költőként is hű maradjon önmagához.

A háborús hisztéria közepette nem csak költői identitását, de művészi, emberi integritását, épségét is meg tudta őrizni.” - hangzott el Ködöböcz Gábor „Az első világháború reflexiója Ady Endre lírájában” című előadásában.

„Megnéztem annak a nehéz kornak Ady-publicisztikáját, ami a világháború előtti és alatti éveket jellemzi. A világháború alatti évekről korábban az volt a fáma, hogy akkoriban alig alkotott, pedig verseket is írt és újságoknak is. Igaz, hogy viszonylag zaklatott és egyenetlen ez a korpusz, amit ekkor az asztalra tett.” - vélekedett „Nehéz idők krónikás-énekese” című előadásában Bence Lajos, József Attila-díjas szlovéniai magyar költő, publicista, szerkesztő.

Az emlékülésen elhangzott továbbá Sebők Melinda „Babits Mihály Ady-képe”, és Petőcz András „Ady-variációk napjainkban” című előadása is. Az eseményen részt vett Horváth Miklós Csaba, önkormányzati képviselő is.