Hazai ősbemutatóra készül a Vörösmarty Színház: Magyarországon elsőként a Pelikán Kamarateremben látható Axel Hellstenius keserű komédiája, a Bolondok háza, amelynek premierje november 28-án, pénteken lesz. A színmű Ingvar Ambjörnsen Vértestvérek című regényéből készült.
Telihay Péter |
hivatalosan először rendez Fehérváron, ám a Vörösmarty Színház közönsége már láthatott egy általa színpadra állított művet: a két évvel ezelőtti Tavaszi Színházi Napokon a komárnói Jókai Színház számára vendégként rendezte Moliere
Tartuffe-jét. Most egy olyan darabot rendez a Pelikán Teremben, amely rövid idő alatt világszerte nagy sikert aratott.
- Mi a színmű hatalmas sikerének a titka?
- Először is van benne négy nagyon jó szerep. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a színészek nagyon jók legyenek a darabban. És ha megtaláltuk a négy jó színészt, akkor életre kel a darabnak két nagyon fontos rétege. Az egyik az, hogy ez egy nagyon-nagyon bájos darab. Rettenetesen szeretetre méltóak a benne lévő emberek - miközben nagyon torokszorító a történetük. Olyan keserű komédiát látunk, amin lehet nevetni, de lehet rajta sírni is. Az emberek szeretik nézni azokat a történeteket, amelyek megajándékozzák őket ezzel a két érzelemmel: az örömmel és a bánattal. A darab másik erénye, hogy nagyon mély életismerettel van megírva. Az embereknek, akik nézik, nagyon sok „aha”-élményük van (feltéve, ha jó az előadás): rengetegszer ismernek önmagukra a különböző szituációkban. Nagyon ismerős nekik a hétköznapokból ez a történet, közelállónak érzik a figurákat: közel van a szociológiájuk, közel van a környezetük, amelyben élnek - és közel van a jellemük is. Nagyon hétköznapi, nagyon keserű, de ugyanakkor nagyon szeretnivaló a történet - szerintem ez a darab sikerének titka.
- A mű talán egy kicsit divatos is abban az értelemben, hogy mostanában több film és színmű is betekintést enged a „normálistól eltérő” emberek világába...
|
Elling világsikere
A színmű Ingvar Ambjörnsen Vértestvérek című, 1997-ben megjelent regényéből készült. Az 1985 óta Hamburgban élő norvég író 1956-ban született a dél-norvégiai Tönsbergben, így Norvégiában és Németországban egyaránt nagy népszerűségnek örvend. Több regényének középpontjában is Elling figurája áll: A Vértestvérek előtt írta a Pillantás a paradicsomra (1995) és Kacsatánc (1996) című regényeit, a Vértestvérek után pedig a Szeress holnap (1999) című történetben folytatta a főhős életét. A Vértestvérekből Axel Hellstenius forgatókönyve alapján a norvég Peter Naess 2001-ben rendezte azt az Elling című filmet, amelyet számos európai fesztiválon részesítettek díjesőben, és 2002-ben Oscarra is jelölték a legjobb nem angol nyelvű filmek kategóriájában. Ugyancsak Axel Hellstenius írta a színpadi művet, amely iránt világszerte óriási az érdeklődés: csak német nyelvterületen több mint tucatnyi színház tűzte műsorára. Ezzel együtt az eredeti regények iránt sem lanyhul az érdeklődés: Németországban idén májusban már a hatodik kiadásnál tartott a Vértestvérek. |
|
- Ez a történet nagyon eltalál valamit, ami benne van ebben a korban. Valóban divat ez a fajta történetmesélés és gondolkodásmód. A skandináv országok filmművészete amúgy is a csúcson van, és pont ebben a stílusban - ebben a szociológiailag nagyon körüljárt, de mégis a jellemekre építő történetmesélésben. Van benne némi elidegenítés, némi brechti elem: egy kicsit hűvősebben mesél, úgy láttatja a történetet, mintha egy akváriumba néznénk bele. Ez most nagyon divatos a világban, és a Bolondok háza ennek a trendnek egy nagyon jó darabja.
- Hogyan találkoztál először ezzel a darabbal?
- Tavasszal még csak egy nyersfordítást kaptam Szurdi Miklóstól, aki megkérdezte, mit szólnék hozzá. Beleolvastam, és azonnal feltűnt, hogy ez kitűnő játéklehetőség két nagyszerű színész számára (azóta kiderült, hogy két másik színész számára is az). Első pillantásra is lehetett látni, hogy olyan helyzetről szól ez a darab, amelyben az ember újra fel tudja tenni magának azokat a kérdéseket, amelyeket néha már evidensnek tekint - de most rájövünk, hogy bizonyos dolgok egyáltalán nem magától értetődőek. Nagyon érdekes erre újra és újra rácsodálkozni.
- Mekkora nehézség a színészek számára egy ilyen skandináv darabot játszani? A próbát figyelve feltűnt, hogy beletörik a nyelvük a norvég nevekbe...
- ...ráadásul csak most tudtuk meg, hogyan kell kiejteni őket... Eddig úgy ejtettük, ahogy írva volt, de nemrég járt itt a darab fordítója, aki elmagyarázta a helyes, meglehetősen bonyolult kiejtést, ami a magyar hangzórendszerhez képest valóban nehéz. Kuna Karcsi monológja, amit itt a próba végén láttál, nagyon hosszú és bonyolult szöveg: Elling figurájának fontos jellemzője, hogy hihetetlenül bonyolult mondatokban fejezi ki magát. Nagyon kifinomult, szofisztikált - mindent iszonyú bonyolultan fogalmaz meg, mindent pontosan és alaposan körül akar járni.
- Díszlettervezőként is a te neved áll a színlapon - milyen környezetben játszódik a darab?
- Két szoba, fürdőszoba, konyha, előszoba - egy skandináv típusú lakásbelső látható majd a játéktérben. Sok fa, műanyag, szögletes formák - kicsit a bauhaus gondolkodásához közelítő módon. Ezt a stílust az Ikea hozta be a köztudatba Magyarországon: sok benne a fa és általában a természetes anyag - de csak önmagukban, mintázat nélkül, világos színekkel; így van benne egy pici hidegség, hozzájárulva ezzel a darab már említett elidegenítő stílusához.
Kapcsolódó anyagok:
