-
Egyenes képek
Az ismert székesfehérvári fotográfus, Kiss László képeiből nyílik kiállítás szeptember 18-án a Pelikán Galériában. A szervezők és a kiállító szeretettel vár minden érdeklődőt!
2026.09.16. -
Jazz a szabadban
A magyar jazz-szcéna egyik legfontosabb alakja, Ajtai Péter, a világ egyik legjobb dobosa, Paal Nilssen-Love és a portugál Luís Vicente (trombita) lép fel az őszi koncertek nyitányaként az Egyházmegyei Múzeumban. A jazzestet ezúttal a múzeum udvarán rendezik szeptember 17-én.
2026.09.16. -
Hétvezér est Királykúton
Folytatódott a Hétvezér estek kulturális programsorozata. A Királykút Emlékház vendége ez alkalommal Szücsi Frigyes, régész volt.
2026.09.16. -
Reform közművelődés
Idén tavasszal elindult egy a közművelődés reformjának irányát kijelölő szakmai egyeztetés a szektorban dolgozó szakemberek között. A kezdeményezés keretében a munkacsoportok vezetői városunkba látogattak.
2026.09.16.
Bemutatkoznak a Székesfehérváron élő nemzetiségek – új sorozatot indít a TARSOLY egyesület
A görög hegyvidék népzenéje messze szállt a Fő utcán hétfőn este, és a Sirtaki Tánccsoport kör- és szólótáncokkal néhány percre valódi görögországi hangulatot varázsolt a Belvárosban.
A Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat és a TARSOLY Ifjúságért Egyesület szervezésében különleges fotókiállítás nyílt hétfőn este Székesfehérváron. A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás arra fókuszál, miként érkeztek az 1948–49-es görög polgárháború elől menekülők hazánkba, különösen a gyermekek sorsára koncentrálva. Fotók, személyes emlékek és idézetek, naplórészletek is láthatók a Fő utca 3. alatti Márványcsarnok kiállítótérben.
„Ez a kiállítás több mint a képek gyűjteménye. Ez egy emlékezés és hála.” – kezdte köszöntőjét a 2024 őszén alakult Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, Gombai-Nagy Vaszilika. Történetek, arcok, amelyek mögött fájdalom, remény, újrakezdés van. Történetek azokról a görög családokról, amelyek a XX. század viharai elől menekülve új otthonra leletek Magyarországon, Fejér vármegyében és itt, Székesfehérváron. „Közülük senki nem tudott magyarul, csak a szeretet és az összetartozás nyelvét ismerték, de szívós munkával, hittel közös munkával felépítettek egy új életet és hozzájárultak ennek az országnak a sokszínűségéhez, gazdag kultúrájához. Ez a kiállítás az előtt a generáció előtt tiszteleg, akik újrakezdték, nem hátráltak, nem adták fel. És azok előtt is tiszteleg, akik tovább viszik ezt az örökséget.” – zárta beszédét az alelnök.
Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében megemlékezett az 1948-ban érkezett menekültekről, akik új otthonra találtak Kelet-Európában, hazánkban.
Újra felépítették az életüket, miközben megőrizték kulturális identitásukat. „Székesfehérvár címerének közepén évszázadok óta egy nyitott városkapu hirdeti azt, hogy ez a város befogadó. Az itt élő nemzetiségek hagyományai, kultúrája gazdagabbá és színesebbé teszi Székesfehérvár életét.” Az alpolgármester köszönetet mondott a Tarsoly Ifjúságért Egyesületnek azért a kezdeményezésért, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal karöltve lehetőséget biztosít, hogy a Márványcsarnok kiállítótermében időről időre e nemzetiségek bemutatkozzanak és így új tárlat fogadja a Fő utcán sétálókat.
Hrisztodulu Konsztantinos, a Magyarországi Görög Országos Önkormányzat elnöke röviden megemlékezett azokról az elődökről, akik mintegy 80 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra és köszönetet mondott azért a nyitottságért, befogadásért, amellyel a város ezt a kiállítást fogadta.
Fokasz Nikosz történész és egyben a kiállítási anyag egyik megalkotója elmondta, a tárlat a magyarországi görögség történetének legfontosabb pillanatképeit örökíti meg: érkezés, letelepedés, integráció kérdése. A hazánkba 1948-ba érkezett görögök, mintegy 4000 felnőtt és 3000 szülői felügyelet nélkül érkezett gyermek, nem önszántából jött Magyarországra. Mint, ahogy a magyar társadalom sem arra készült az 1940-es évek végén, hogy görög menekülteket fogadjon be. Ez az „egymásra találás” a világháborúnak volt köszönhető, de visszamenőleg is azt lehet mondani, hogy ez egy nagyon szerencsés találkozás volt. „Ez a görögség, az ideérkezett első generáció is nagyon szerencsésen integrálódott a magyar társadalomba, többségük sikeres ember lett a legkülönfélébb területeken. Ehhez azonban kellett a magyar társadalom nyitottsága is a munkahelyeken, a lakóhelyeken és az iskolákban egyaránt.”

A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás augusztus 13-ig látható.
A tárlathoz kapcsolódik a július 26-i Mese-Kuckó is. Szombaton 10 órától a görög mesék, a görög viseletek, a görög zene, a tánc (sirtaki) világában barangolhatnak a gyerekek. A mese mellett játék, rajzolás és fejtörők is várják a kisebbeket és nagyobbakat, játékos kedvű tesóval, szülővel, nagyszülővel a Fő utca 3. alatt.