-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Bemutatkoznak a Székesfehérváron élő nemzetiségek – új sorozatot indít a TARSOLY egyesület
A görög hegyvidék népzenéje messze szállt a Fő utcán hétfőn este, és a Sirtaki Tánccsoport kör- és szólótáncokkal néhány percre valódi görögországi hangulatot varázsolt a Belvárosban.
A Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat és a TARSOLY Ifjúságért Egyesület szervezésében különleges fotókiállítás nyílt hétfőn este Székesfehérváron. A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás arra fókuszál, miként érkeztek az 1948–49-es görög polgárháború elől menekülők hazánkba, különösen a gyermekek sorsára koncentrálva. Fotók, személyes emlékek és idézetek, naplórészletek is láthatók a Fő utca 3. alatti Márványcsarnok kiállítótérben.
„Ez a kiállítás több mint a képek gyűjteménye. Ez egy emlékezés és hála.” – kezdte köszöntőjét a 2024 őszén alakult Székesfehérvári Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, Gombai-Nagy Vaszilika. Történetek, arcok, amelyek mögött fájdalom, remény, újrakezdés van. Történetek azokról a görög családokról, amelyek a XX. század viharai elől menekülve új otthonra leletek Magyarországon, Fejér vármegyében és itt, Székesfehérváron. „Közülük senki nem tudott magyarul, csak a szeretet és az összetartozás nyelvét ismerték, de szívós munkával, hittel közös munkával felépítettek egy új életet és hozzájárultak ennek az országnak a sokszínűségéhez, gazdag kultúrájához. Ez a kiállítás az előtt a generáció előtt tiszteleg, akik újrakezdték, nem hátráltak, nem adták fel. És azok előtt is tiszteleg, akik tovább viszik ezt az örökséget.” – zárta beszédét az alelnök.
Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében megemlékezett az 1948-ban érkezett menekültekről, akik új otthonra találtak Kelet-Európában, hazánkban.
Újra felépítették az életüket, miközben megőrizték kulturális identitásukat. „Székesfehérvár címerének közepén évszázadok óta egy nyitott városkapu hirdeti azt, hogy ez a város befogadó. Az itt élő nemzetiségek hagyományai, kultúrája gazdagabbá és színesebbé teszi Székesfehérvár életét.” Az alpolgármester köszönetet mondott a Tarsoly Ifjúságért Egyesületnek azért a kezdeményezésért, hogy a nemzetiségi önkormányzatokkal karöltve lehetőséget biztosít, hogy a Márványcsarnok kiállítótermében időről időre e nemzetiségek bemutatkozzanak és így új tárlat fogadja a Fő utcán sétálókat.
Hrisztodulu Konsztantinos, a Magyarországi Görög Országos Önkormányzat elnöke röviden megemlékezett azokról az elődökről, akik mintegy 80 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra és köszönetet mondott azért a nyitottságért, befogadásért, amellyel a város ezt a kiállítást fogadta.
Fokasz Nikosz történész és egyben a kiállítási anyag egyik megalkotója elmondta, a tárlat a magyarországi görögség történetének legfontosabb pillanatképeit örökíti meg: érkezés, letelepedés, integráció kérdése. A hazánkba 1948-ba érkezett görögök, mintegy 4000 felnőtt és 3000 szülői felügyelet nélkül érkezett gyermek, nem önszántából jött Magyarországra. Mint, ahogy a magyar társadalom sem arra készült az 1940-es évek végén, hogy görög menekülteket fogadjon be. Ez az „egymásra találás” a világháborúnak volt köszönhető, de visszamenőleg is azt lehet mondani, hogy ez egy nagyon szerencsés találkozás volt. „Ez a görögség, az ideérkezett első generáció is nagyon szerencsésen integrálódott a magyar társadalomba, többségük sikeres ember lett a legkülönfélébb területeken. Ehhez azonban kellett a magyar társadalom nyitottsága is a munkahelyeken, a lakóhelyeken és az iskolákban egyaránt.”

A „Görög menekültek Magyarországon” című időszaki vándorkiállítás augusztus 13-ig látható.
A tárlathoz kapcsolódik a július 26-i Mese-Kuckó is. Szombaton 10 órától a görög mesék, a görög viseletek, a görög zene, a tánc (sirtaki) világában barangolhatnak a gyerekek. A mese mellett játék, rajzolás és fejtörők is várják a kisebbeket és nagyobbakat, játékos kedvű tesóval, szülővel, nagyszülővel a Fő utca 3. alatt.