-
Folytatódik a Seuso-projekt
Akár már a következő hetekben folytatódhat a Szent István Király Múzeum vezetésével, közösségi régészek bevonásával zajló Seuso-projekt, amelynek végső célja, hogy feltérképezzék a Sárvíz partján egykor húzódó, Gorsiumhoz köthető, hatalmas kiterjedésű településrendszert.
2026.02.08. -
Bemutató a színházban
Horváth Csaba rendezésében szombaton este mutatja be Örkény István Tóték című tragikomédiáját Vörösmarty Színház. A bemutató után az idei évadban még tizenötször láthatja a darabot a közönség a nagyszínpadon.
2026.02.07. -
Örkény István: Tóték
A Vörösmarty Színház Horváth Csaba rendezésében mutatja be Örkény István Tóték című tragikomédiáját a kiszolgáltatottság, a zsarnokság és az emberi tűrőképesség abszurd történetét.
2026.02.06. -
Mesterek és tanítványok
Kivételes népművészeti tárlat nyílt meg a Szent István Művelődési Házban. A Fehérvári kézművesek kiállításán minden szakág alkotói bemutatkozhattak.
2026.02.06.
Balatoni impressziók - sorsok, helyek, történetek - bemutatták Kovács Emőke kötetét
A kötetben szereplő írások a 19-20. századból táplálkoznak, de ma is aktuálisak, szorosan összefonódnak a magyar tengerrel, a bemutatott helyszínekből kirajzolódik az emblematikus balatoni táj.
Impressziók – áll a könyv címében, mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy mellőzné a történeti hitelességet, sokkal inkább utal arra, hogy
aki egyszer eljegyzi magát a Balatonnal, nemcsak érti, hanem érzi is a tó történetét.
„Fekti Verát régóta ismerem és amikor a könyv ötlete született, akkor felkértem, hogy legyen a kötet illusztrátora. Az egyes írások hangulatához illeszkednek a képek, erre utal a cím, a Balatoni impressziók, ami a művészetekre és a benyomásokra is érvényes. Az a jó a Balatonban és a balatoni témákban, hogy mindenkinek van hozzá és - általában pozitív - kötődése.” - emelte ki Kovács Emőke író, a Veritas Intézet történésze.
„A 19. század elejétől végigkövettem azokat a szépirodalmi alkotásokat, amelyekben a Balaton képe, a Balatonra való utalások megjelennek. Ebből kitekintettem a fürdőkultúrára, a 19. századi Balaton világára, folytattam levéltári kutatásokat. Ebből született meg „A 19. századi Balaton világa” című első kötetem, amelyet nagy érdeklődés övezett az olvasók és a média részéről egyaránt.” - tette hozzá a szerző.
„Egy fehérvári általában kötődik a Balatonhoz, így kézenfekvő, hogy beszélgessünk a témáról, különösen akkor, ha a székesfehérvári Fekti Vera illusztrációi emelik a bemutatott kötet fényét.” - hangsúlyozta Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, aki történeti érdekességként megemlítette, hogy például Havranek József, polgármester is, az 1880-as években Balatonfüredre járt fürdőzni.