-
Tópartis Téli Tárlat
Újra bizonyították tehetségüket és kreativitásukat a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium művészeti tagozatos diákjai. Hétfőn délután az intézmény aulájában nyitották meg a Tópartis Téli Tárlatot, ahol több mint 600 válogatott alkotást láthat a közönség február 18-ig.
2026.02.02. -
Éneklő Ifjúság
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA Ifjúsági Énekkari és Zenepedagógiai Szakbizottsággal együttműködve a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ meghirdeti az Éneklő Ifjúság hangverseny, melyre várják a vármegyei általános és középiskolákból, valamint egyetemekről jelentkező kórusokat, kamarakórusokat és énekegyütteseket. A csoportok számára a jelentkezés ingyenes!
2026.02.02. -
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.02. -
Felnőtt néptáncműhely indul
Újabb fejezettel folytatódik az Alba Regia Táncegyesület által felnőtteknek szervezett néptáncműhely-sorozat. Kezdők és újrakezdők is részt vehetnek az április végéig tartó kurzuson, ahol felcsíki táncokat lehet tanulni, heti egy alkalommal. Jelentkezni február 6-ig lehet.
2026.02.02.
Az Olvasóteremben mutatják be hétfőn Az irredenta szobrok mesterei című könyvet
Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész szakterülete a 19–20. századi magyar építészet története; ő jegyzi például a magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkát, társszerzője a Lechner összesnek, és A képzőművészet mesterei című népszerű rendezvénysorozat előadója.
Az irredenta szobrok mesterei című könyve 2020-ban jelent meg: „1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. (…) A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.” – olvasható a leírásban.
A szerző maga mutatja be a kötetet június 21-én, hétfőn 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.