-
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18. -
Hűség és árulás
Hűség és árulás címmel, ebben az évben is folytatódott a királyi családok életét bemutató sorozat. A Bartók Béla téren Nagy Lajos király és Endre herceg történetét ismerheti meg a közönség.
2026.08.18.
Az Olvasóteremben mutatják be hétfőn Az irredenta szobrok mesterei című könyvet
Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész szakterülete a 19–20. századi magyar építészet története; ő jegyzi például a magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkát, társszerzője a Lechner összesnek, és A képzőművészet mesterei című népszerű rendezvénysorozat előadója.
Az irredenta szobrok mesterei című könyve 2020-ban jelent meg: „1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. (…) A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.” – olvasható a leírásban.
A szerző maga mutatja be a kötetet június 21-én, hétfőn 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.