-
Jókaitól Arany Jánosig
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom tárggyal indultak útjára az érettségi vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Az első részben szövegértési feladat és teszt van, míg a másodikban műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhatnak az érettségizők.
2026.05.04. -
Kiállítás a Legendus Albában
Tudomány és művészet… egy átjárás Székesfehérvár szívében címmel nyílik kiállítás május 5-én, kedden 18.00 órakor a Legendus Alba könyvesboltban, Székesfehérváron. A tárlat könyveket és festményeket mutat be egymás mellett, a megnyitó után beszélgetést is szerveznek.
2026.05.04. -
Egy nap Haydn mesterrel
Befejeződött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Somorjai-bérlet koncertsorozata. A Szent István Művelődési Házban az Egy nap Haydn mesterrel című hangversenyen Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikusokat.
2026.05.01. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29.
Az Olvasóteremben mutatják be hétfőn Az irredenta szobrok mesterei című könyvet
Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész szakterülete a 19–20. századi magyar építészet története; ő jegyzi például a magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkát, társszerzője a Lechner összesnek, és A képzőművészet mesterei című népszerű rendezvénysorozat előadója.
Az irredenta szobrok mesterei című könyve 2020-ban jelent meg: „1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. (…) A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.” – olvasható a leírásban.
A szerző maga mutatja be a kötetet június 21-én, hétfőn 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.