-
Csoóri Sándor emlékház
Átadták a Csoóri Sándor szülőházából kialakított emlékházat a Zámolyon. A főépületben a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítást rendezett be Csoóri eredeti használati tárgyaival. A tárlat az író életét, munkásságát és a paraszti kultúrát is bemutatja.
2026.03.19. -
Fehérvári Versünnep szombaton
Döntőjéhez érkezik a XVI. Fehérvári Versünnep. A szépirodalmi tehetségkutató fináléját március 21-én, szombaton 10.00 órai kezdettel tartják a Városháza Dísztermében. A nyilvános eseményre szeretettel hívják és várják az irodalombarát közönséget!
2026.03.19. -
Átadták a Csoóri Sándor emlékházat
Átadták a Csoóri Sándor szülőházából kialakított emlékházat Zámolyon. A fejlesztés stabil helyet biztosíthat Zámolynak Magyarország kulturális térképén.
2026.03.19. -
Történelem, művelődés, politika
A Kodolányi János Egyetem székesfehérvári campusán rendezték meg azt a könyvbemutatót, amely Simándi Irén az intézmény professzorának munkásságát mutatja be. A kötet olvasói bepillantást nyerhetnek az intézmény egykori tanszékvezetőjének tudományos munkásságába.
2026.03.18.
Az Olvasóteremben mutatják be hétfőn Az irredenta szobrok mesterei című könyvet
Ludmann Mihály festőművész, művészettörténész szakterülete a 19–20. századi magyar építészet története; ő jegyzi például a magyar építészet mestereiről szóló összefoglaló munkát, társszerzője a Lechner összesnek, és A képzőművészet mesterei című népszerű rendezvénysorozat előadója.
Az irredenta szobrok mesterei című könyve 2020-ban jelent meg: „1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren több tízezer ember jelenlétében felavatták az irredenta szoborcsoportot. (…) A felavatott szobrok ezért viselték címükként a négy fő égtáj nevét, így is utalva az elcsatolt területekre. A négy szobrot fél évvel a diktátum aláírása után állították fel, ezzel is kifejezve azt, hogy a magyar társadalom elutasította ezt a rákényszerített állapotot, és megfogalmazta azt a törekvést is, hogy ezen változtatni kell. A szobrokat a kor elismert művészei készítették, akik még a következő évtizedekben is meghatározó mesterei voltak a magyar szobrászatnak. A könyv ezért is vállalta fel, hogy nem csak a négy égtáj szobrát, a két világháború közötti magyar művészeti élet szervezeteit és működését mutatja be, hanem Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pásztor János, Sidló Ferenc és Szentgyörgyi István élet- és művészi pályáját, valamint jelentős alkotásaikat is.” – olvasható a leírásban.
A szerző maga mutatja be a kötetet június 21-én, hétfőn 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.