Az igazság iránti ösztön kiirthatatlan - díszelőadás kadétoknak a Vörösmarty Színházban

Zártkörű díszelőadást tartottak csütörtökön este a Vörösmarty Színházban, ahol honvéd kadétok és honvédelem tantárgyat tanuló diákok láthatták a Tizenkét dühös ember című drámát.

Az előadás előtt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott köszöntőt. "Székesfehérvár több mint ezer éves város, a nemzet történelmi fővárosa, de nemcsak az, hanem katonaváros is. Nem csak ma, hanem ezer esztendő óta a katonák nagyon fontos szerepet játszanak Fehérvár életében, ezért nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt a mi színházunkban köszönthetjük a fehérváriakat és a Fehérvár környékéről érkezetteket." - fogalmazott köszöntőjében Vargha Tamás, aki a Tizenkét dühös ember című darabról szólva kiemelte, hogy annak középpontjában egy nehéz döntés áll.

"A 12 dühös ember nem más, mint egy esküdtszék, az angolszász jogban nem a bíró, hanem egy esküdtszék dönt arról, hogy a vádlott bűnös vagy nem bűnös. Ez a döntés, amit meg kell hozniuk. És nem csak egy-egy embernek kell meghozni a döntést, meg kell hozni mind a tizenkettőnek, és a döntés csak akkor érvényes, és akkor bűnös, vagy nem bűnös a vádlott, hogy ha mind a tizenketten egybehangzóan mondják ki az ítéletet."  Vargha Tamás hozzátette, hogy egy katonának is a legfontosabb és a legnehezebb a szolgálat alatt a döntést meghozni: "Ami a döntés után történik, az a cselekvés, az az akció, amit végre kell hajtani, amit a kiképzés a gyakorlatok során százszor, ezerszer gyakoroltak. De az a pillanat, amikor a döntést meg kell hozni, az a legnehezebb a katonák életében is.."

A díszelőadás előtt dr. Szikora János, a színház igazgatója is szólt a közönséghez. Életének egyik sokkoló emlékét, tanára, Elbert János tragikus halálát elevenítette fel.

A kiváló irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár 1983 márciusában minden előzmény nélkül eltávozott munkahelyéről, holttestét másnap az alig több mint fél méteres Balatonban találták meg. A rendőrségi vizsgálat azt állapította meg, hogy vízbe fulladt. A felesége nagyon nem hitt ezekben a magyarázatokban, további vizsgálatokat követelt, mígnem egyszer csak kiesett az ablakból, és meghalt. Elbert Jánosnak és a feleségének volt egy fia, egy kamasz fiú, aki szülei halála kapcsán vizsgálatot követelt, és ez a fiatalember is meghalt. "És akkor azt mondták, hogy hát ez egy ideggyenge fiú volt, nem bírta elviselni, feldolgozni a két szülőnek a halálát, és kiugrott az ablakon. És ezzel vége volt a történetnek. Azt ugyan mondogatták a háttérben, hogy Elbert János valójában kettős ügynök volt, egyrészt dolgozott a KGB-nek, másrészt dolgozott a CIA-nak. Na de hát ez kit érdekel akkor, amikor nincs tettes, és tulajdonképpen akkor nincs bűncselekmény sem?" - tette fel a kérdést Szikora János, aki felidézte, hogy őket, színművészeti főiskolásokat sokkolta az eset, mert azt érezték, hogy itt az igazságon valamilyen csorba esett.

Díszelőadás kadétoknak a Vörösmarty Színházban

"A jogot az ember azért találta ki, hogy biztonságban érezze magát, hogy el tudja választani hitelesen a jót a rossztól. Csak van, amikor a jog megtréfálja az embert. Vannak helyzetek, amikor a biztonság nem szolgálja az igazságot, mert az igazság az, hogy bűncselekmény történt, gyilkosok vannak, csak a jog nem tud vele mit kezdeni. Az emberből kiirthatatlan az igazság iránti őszinte ösztön. Ezen a mély ősi ösztönön alapul tulajdonképpen ez a nagyszerű dráma is, amit Önök ma megtekintenek, és amit egyszerűen - talán nem véletlen -, de nem tudunk levenni a színpadról." - fogalmazott a színházigazgató, hozzátéve, hogy a darabot 2005-ben mutatták be először és évről évre mindig előveszik, mert bár sokan látták, sokan szívesen megnézik még egyszer.

A Cserhalmi György által rendezett darabban Andrássy Mátét, Végh-Szirmai Irént, Sághy Tamást, Závodszky Noémit, Kricsár Kamillt, Váradi Eszter Sárát, Ballér Biankát, Kuna Károlyt, Egyed Attilát, Juhász Illést, Varga Lilit és Kerkay Ritát láthatta a közönség.

A kulturális élmény megszervezését a Honvédelmi Minisztérium Honvédelmi Nevelési Főosztálya koordinálta, amely a „KúlTúra” nevű országos programnak köszönhetően valósulhatott meg.