Az Ezüst-tó kincse Nadapon?

 Egy brit tulajdonú, Magyarországon bejegyzett cég, az Eastmine Bányászati Kft. engedélyt kért a Veszprémi Bányakapitányságtól arra, hogy nemesfémek és színesfémek után kutasson a Velencei-tó környékén. Ha minden hatóság elfogadja az arra vonatkozó terveket, akkor 2005 közepén kezdődhetnek meg a területen a kutatófúrások.

 A cég júniusban kapta meg az elvi kutatási engedélyt, ami ugyanakkor csak arra ad lehetőséget, hogy elkészítsenek egy konkrét kutatási tervet arról, hogy pontosan hol, mikor és hogyan akarnak fúrásokat végezni. A kapitányságon kérdésünkre elmondták, a cégnek hat hónapja van arra, hogy ezt benyújtsa. Ezután a szakhatóságok döntenek arról, hogy megadják-e az engedélyt a fúrásokra.

 Mint azt a Magyar Geológiai Szolgálattól megtudtuk, a Velencei-tó környékén az ötvenes évektől egészen a hetvenes évekig működtek bányák. Fodor Béla főigazgatói főtanácsadó az elmondta, hogy ezekben a Szűzvár és Pátka közelében lévő bányákban elsősorban ólomércet bányásztak, de mellette termeltek ki nemesfémeket is. A főtanácsadó közlése szerint először 1958-ban találtak aranyat. Akkor még azt állapították meg, hogy kicsi az arany koncentrációja.

 Más eredményre jutott az a cég, amely a kilencvenes évek közepén végzett kutatásokat a Velencei-tónál. A felmérést a Miskolci Egyetem földtani tanszékének vezetője, Földessy János irányította, aki elmondta, hogy a kutatásaik szerint jó minőségben és viszonylag nagy koncentrációban található arany a térségben. Földessy elmondása szerint tonnánként néhány grammnyi aranyat lehetne onnan kitermelni, ami jó aránynak számít.A bányanyitást nehezíti, hogy a térség a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, és gondot jelenthet az is, hogy a közelben van a Velencei-tó és Székesfehérvár.

 A 3 millió forint jegyzett tőkéjű, tavaly év végén létrehozott cég egy angol magánszemély, Andrew Ronald McMillan Bell és a Nagy-Britanniában bejegyzett St. Istvan Gold Plc tulajdonában van.