Az emlékhelyekről rendezett szakmai konferenciát a Nemzeti Örökség Intézete

Idén a nyitórendezvénynek Székesfehérvár, az Emlékhelyek díj tavalyi nyertese ad otthont várhatóan május második hétvégéjén.

A nívós szakmai konferencia keretében előadást tartott Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, aki az emlékhelyek megváltozott helyzethez alkalmazkodó programjairól számolt be. Mint mondta, nagy feladatuk volt az online térbe költözés és egy új követőbázis kiépítése, akik számára időről időre értékes tartalommal tudnak szolgálni: „Videós sétákat indítottunk, és a már meglévő és jól ismert programjainkat, megemlékezéseinket is az online térbe költöztettük.” A főigazgató elmondta, hogy a tavalyi évben elsőként adták át az Emlékhelyek Napjához kapcsolódóan az Év Emlékhelye díjat, amelyet Székesfehérvár vehetett át. Beszédében reményét fejezte ki, hogy 2021-ben az Emlékhelyek Napját a tervezett időben, május 8-án, a nemzet bölcsőjében, Székesfehérváron, személyes részvétel mellett rendezhetik meg.

Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára az emlékhelyek honvédelmi nevelésben betöltött szerepéről tartott előadást. Mint hangsúlyozta, a honvédelmi nevelés nem katonai kiképzést jelent, hanem a fiatalok fizikai, érzelmi és szellemi felkészítését a haza védelmére, minderről a kormány a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik.

Deák Krisztina, a Miniszterelnökség építészeti és műemlékvédelmi főosztályának főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti és történeti emlékhelyek a nemzeti emlékezet fontos eseményeinek állítanak emléket, ezért különleges fenntartói szemléletmódot igényelnek, még az "átlagos" műemlékekhez képest is. Banálisnak tűnik, de a legfontosabb a folyamatos állagmegóvás, hiszen apró mulasztások komoly anyagi kárt okozhatnak, de ami ennél is fontosabb: egyedi történeti emlékek veszhetnek el, amelyeket nem helyettesíthet többé semmilyen másolat - mutatott rá Deák Krisztina. 

dr. Cser-Palkovics András polgármester Statikus emlékezetből dinamikus nemzettudat – Székesfehérvár stratégiája a nemzeti emlékhely revitalizációja témában szólalt fel a kedd délelőtti szakmai fórumon.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere kiemelte: a székesfehérvári romkert nemzeti emlékhely a nemzet történelmi bölcsője, ezért egyszerre morális és jogi kötelességet, egyben azonban lehetőséget is jelent a város számára. A nemzeti emlékhely fejlesztésére vannak elképzelései az önkormányzatnak, de még várat magára a romkert nagy ívű fejlesztési programja - jegyezte meg.

Az Árpád-ház program keretében azonban már évek óta zajlanak nagy értékű infrastrukturális fejlesztések Székesfehérváron, többek között látogatóközpont létesül az emlékhelyhez, megújul az Aranybulla emlékmű, valamint Árpád-ház kiállítás is nyílik a városban, a Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szent István Király Múzeum együttműködésében - mondta el a polgármester, hozzátéve: a koronázóbazilika rekonstrukciójának kérdésével a jövőben még foglalkozni kell. Beszámolója szerint az önkormányzat az egyházmegyét is bevonva készít távlati terveket a nemzeti emlékhely környezetének rendezésére.

Cser-Palkovics András a beruházások mellett kiemelte az emlékhelyhez és az Árpád-kori Fehérvárhoz kötődő számos konferenciát, kutatást, rendezvényt, elsősorban a minden év augusztusában másfél héten át megtartott Királyi napok eseménysorozatot is.

A NÖRI online konferenciáján Walton Tamás, a DEDU Kft. ügyvezetője a Kajla 2020 programról nyújt beszámolót, Detrik Attila pedig Emlék a történelemből - emlékérméken az emlékhelyek címmel tartott előadást.