Az alföldi festészet alkotásaiból nyílt tárlat a Csók István Képtárban

 Az alföldi festészet alkotásaiból válogat az a tárlat, ami június 18-tól szeptember 18-ig várja a látogatókat a Csók István Képtárban. A pénteki megnyitón dr. Nátyi Róbert művészettörténész kiemelte, hogy a tárlaton látható festők a táj szellemi karakterét adták vissza. "Az alföldi festészet problémája nem földrajzi, hanem társadalmi kérdés, nemcsak egy környezetet ábrázol, szellemi horizontja túlmutat a puszta romantikáján." - fogalmazott a művészettörténész a megnyitón.

A Csók István Képtárban nyílt tárlat szándéka szerint az alföldi festészet specifikumait keresi. A 19. században egyfajta leíró, lajstromozó, ábrázoló festészet bontakozott ki, így az alföldre reflektáló festők inkább a romantikus külsőségeket, az egzotikumot, a nemzeti karaktert igyekeztek megragadni képeiken. A 20. század elejétől viszont teljesen önálló, egyéni életművek alakultak ki a „Nagy Sömmi” és a festők kapcsolatából. A Szent István Király Múzeum tárlatán a sajátosan egyedi, illetve drámai megközelítéseké a főszerep. Fényes Adolf, Tornyai János, Rudnay Gyula, Koszta József, Endre Béla, Kohán György erőteljes fogalmazásában az Alföld addig példa nélkül álló poézisét fejezték ki. A 20. századi festészet nagy alkotóira fókuszálva a kiállítás bemutatja az egyes életművek egymástól markánsan eltérő voltát.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján dr. Cser-Palkovics András polgármester megköszönte a múzeumnak és dolgozóinak, művészettörténészeinek azt, hogy ezt a kiállítást "tető alá hozták" Székesfehérvár Belvárosában egy olyan nyári időszakban, amikor a családok számára célpont lehet egy ilyen izgalmas témában festményeket megtekinteni. "Izgalmas témát mutat be az Alföld vonzásában kiállítás, mert ha csak azt mondjuk, hogy Alföld, itt a Dunántúlon az önmagában is érdekesség, hiszen olyan szemléletódot találhatunk egy-egy festményben, ami szokatlan nálunk. Különösen izgalmas ez a kiállítás azért is, mert számos olyan alkotó festményét láthatjuk rajta, aki külföldön tanult, hazahozta az ott szerzett tudást, beépítette a munkájába és megmutatta a világnak." - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.

dr. Nátyi Róbert művészettörténész szerint a tárlaton látható festők a táj szellemi karakterét adták vissza. "A külsőt is valahol, hiszen ráismerhetünk az alföldi tájra, de festészetükben dráma van, igazság van, szimbolikus tartalmakkal." - tette hozzá a művészettörténész, aki egyetértett azzal az 1960-ban megfogalmazott véleménnyel, mely szerint az alföldi festészet problémája nem földrajzi, hanem társadalmi kérdés.

A rendezvényen a Hermann László Kamarazenekar működött közre, Major István művészeti vezető vezényletével. Ennek során felcsendült egy Mozart szonáta, egy Respighi mű részlete, valamint egy Haydn ária, amelyet Kiss Noémi szoprán énekelt.