-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Augusztus 21-ig látogatható királyaink csontkamrája a Nemzeti Emlékhelyen
Ünnepélyes keretek között nyitották meg szombaton reggel az Osszáriumot, az-az királyaink csontkamráját a Nemzeti Emlékhelyen. A Királyi Napok idején, augusztus 21-ig minden nap reggel kilenc és este nyolc óra között ingyenesen látogatható a magyar uralkodóink földi maradványait rejtő csontkamra. Rácz Piroska antropológus szakvezetésvel pedig szombaton és vasárnap, illetve augusztus 20-án és 21-én 15 órától nézhetik meg az érdeklődők az Osszáriumot.
2016.08.13. 10:31 |
Ünnepélyes keretek között nyitották meg szombaton reggel az Osszáriumot, az-az királyaink csontkamráját a Nemzeti Emlékhelyen. A Királyi Napok idején, augusztus 21-ig minden nap reggel kilenc és este nyolc óra között ingyenesen látogatható a magyar uralkodóink földi maradványait rejtő csontkamra. Rácz Piroska antropológus szakvezetésvel pedig szombaton és vasárnap, illetve augusztus 20-án és 21-én 15 órától nézhetik meg az érdeklődők az Osszáriumot.
KÉPGALÉRIA az Osszárium megnyitása alkalmából szervezett ünnepségről
KÉPGALÉRIA az Osszárium megnyitása alkalmából szervezett ünnepségről
Egykori uralkodóink és családtagjaik, rangos egyházi és világi személyek földi maradványait rejti az Osszárium a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen. A hagyományokhoz híven idén is megnyitották a sírkamrát a Székesfehérvári Királyi Napokon. A megnyitón Demeter Zsófia a Szent István Király Múzeum korábbi igazgatója mondott beszédet, melyben a Nemzeti Emlékhely, korábban Romkert történetéről és a 38-as ünnepi évről beszélt, előtt pedig Enyedi Ágnes énekelt.
A Nemzeti Emlékhely a Székesfehérvári Királyi Napok teljes időtartama alatt, augusztus 21-ig, naponta reggel kilenc és este nyolc óra között várja a látogatókat és díjtalanul, mindössze regisztrációs jeggyel tekinthető meg.
Az ünnepélyes megnyitón Demeter Zsófia részletesen beszámolt a széleskörű összefogással megvalósult, városfejlesztési és nemzeti célokat egyaránt szolgáló feltárásról, valamint az 1938-as év jelentőségéről. A Szent István halálának 900. évfordulójáról megemlékező esztendőben több, országos jelentőségű esemény zajlott Székesfehérváron. Május 22-én a vitézavatás volt az első hivatalos ünnepség a frissen feltárt és kialakított Romkertben. Június 1-jén az Aranyvonat - országjáró körútjának második állomásaként - Székesfehérvárra érkezett és szállította a Szent Jobbot, illetve ezen a napon zajlott Prohászka Ottokár püspök újratemetése. Augusztus 18-án a városban tartották az országgyűlés két házának együttes ülését, melyen augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. Demeter Zsófia beszélt a középkori Magyarország egyik legfontosabb épületéről, a Szűz Mária királyi prépostsági templomról, az Osszáriumról és a tavaly felavatott Szent István Emlékjelről, melyek egyaránt őrzik és képviselik a minden magyar ember által keresett szakralitást. Marosi Arnold egykori múzeumigazgató szavait idézve elmondta: „A székesfehérvári bazilika összekötő kapocs a múlt és a jövő között. Õrzője az ősi hagyományoknak és bölcsője a kereszténységnek, Nyugattal való kapcsolatunknak. Még romjaiban is úgy áll előttünk, mint kulturális értékeink gyűjtőlencséje és a magyarság belőle kiinduló civilizációjának kisugárzása... Minden értékünket latba kell vetnünk, hogy mások előtt a megbecsülés, magunkban a nemzeti öntudat erősödése legyen osztályrészünk.” Ma sincs más feladatunk. – zárta beszédét Demeter Zsófia.

