Három közismert fehérvári személynek és egy szervezetnek ítélték oda az Aranyember-díjat, amelyet márciusban, a Római Szerződés évfordulóján adtak volna át, azonban a koronavírus járvány miatt csak augusztus 30-án került sor a díjátadóra. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület elismerését Csutiné Schleer Erzsébet építész, Kóbor István pedagógus, valamint a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Infektológia Osztálya érdemelte ki. Posztumusz díjat ítéltek oda Klecska Ernő újságírónak, aki 2020 novemberében hunyt el.
A korábbi hagyományoknak megfelelően ebben az évben három személynek és egy szervezetnek ítélte oda az Aranyember-díjat a Tarsoly Ifjúságért Egyesület a szakmai bizottság javaslata alapján.
A díjakat Herczog Edit, a brüsszeli Vision and Values tanácsadó cég igazgatója, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület tagja és Sipos András, a Tarsoly Ifjúságért Egyesület elnöke adta át. Elsőként Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, városszépítőt méltatták munkájáért, aki a székesfehérvári építészeti emlékek megőrzéséért, többek mellett a Palotavárosi Skanzen műemléki tervének kidolgozásáért érdemelte ki az elismerést. Csutiné Schleer Erzsébet, méltatásában Herczog Edit felidézte azt az 1982-es esetet is, amikor bátor fellépésével sikerült megakadályoznia a műemlékromboló "sóhajok hídjának" ötletét, ami a Városháza két épületét kötötte volna össze, az építkezéssel fontos történelmi emlékeket pusztítva el. Csutiné Schleer Erzsébet véleményét kifejtette a Fejér Megyei Hírlapban, a fehérvári polgárok pedig aláíráasgyűjtésbe kezdtek, ami meghátrálásra késztette az akkori városvezetést. "Az eset megmutatta, hogy sokat számíthat a civil kurázsi, a városukért felelős polgárok véleménye" - emelte ki Herczog Edit, aki arról is szólt, hogy Csutiné "Böbe" ahogy a fehérváriak ismerik később is szót emelt és emel ma is, ha úgy érezi, értekeket veszélyeztetnek.
Csutiné Schleer Erzsébet Budapesten született, 1971-ben diplomázott a Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 17 évet dolgozott a Fejér Megyei Tervező Vállalat tervező építészeként, majd néhány munkatársával megalapította a Várfal Építész Irodát. 1984-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Az 1990-es években 10 éven át Budakeszi főépítésze is volt. Jelentősebb épületei Székesfehérváron a Viktória Rehabilitációs Központ, az Evangélikus Gyülekezeti Ház – amely 2008-ban Építőipari Nívódíjat kapott, illetve a Szent Gellért Szálló épülete. 1989-es tervezési munkája, a Rác utca felújított házsora elnyerte az Europa Nostra Díjat. 1999-ben az ő tervei alapján született újjá a Csitáry-kút a Rózsa-ligetben, és 2005-ben elkészíthette a Bory-vár rekonstrukciójának terveit is.
Átvehette az Aranyember díjat Kóbor István a Teleki Gimnázium elismert tanára is, aki a Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett Költőnk és Kora József Attila műveltségi vetélkedő, valamint A mi Európánk című vetélkedő feladatainak egyik összeállítója. Kóbor István a 70-es években a GEO Főiskolán is oktatott, valamint a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója volt 1985-től 1988-ig. a rendszerváltás után a Teleki Gimnázium tanáraként vált elismert pedagógussá, nagy hangsúlyt fektetve a tehetséggondozásra. 1993 és 2002 között a magyar nyelv és irodalom szakterület megyei középiskolai szaktanácsadójaként is tevékenykedett. 2001-ben ment nyugdíjba, de továbbra is tanított a Telekiben, majd a Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium iskolaigazgatójaként is tevékenykedett.
Az Aranyember díjat hagyományosan évről évre egy szervezet is átveheti, idén a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Infektológia Osztályának orvosaira és ápolóira esett a választás a COVID-19 vírus által megbetegedett emberek gyógyításáért végzett kiemelkedő munkájukért, példaértékű elhivatottságukért. A díjat osztálya nevében Dr. Müller Zsófia főorvos vette át.
Posztumusz Aranyember-díjban részesítették Klecska Ernő újságírót, a szabad, megalkuvástól mentes újságírás egyik képviselőjét, akit az elmúlt év őszén fiatalon ment el. Klecska Ernő 1963-ban született Székesfehérváron, középfokú tanulmányait a József Attila Gimnáziumban folytatta. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szerzett villamosmérnöki diplomát, majd mérnök-közgazdászként végzett az Óbudai Egyetemen. A széles látókörű, tájékozott szakember húsz évig dolgozott a megyei hírlapnak, 2016-ig. Az olvasók a gazdasági témájú, objektív és színvonalas cikkeiből, riportjaiból ismerhették, a gazdasági rovat vezetője volt. Szakmailag kiemelkedő, a megye gazdasági körülményeinek bemutatásában végzett munkájáért 2002-ben megkapta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sajtódíját, 2016-ban Szabad Sajtó Díjjal ismerték el. 2017-től a Fehérvár Kukac hír- és véleményportál főszerkesztője volt, illetve a budapesti Athéné Gimnázium pedagógusaként dolgozott. 2020-ban a Titkok Háza Tudományos Élményközpont, illetve a Prosperis Alba kommunikációs csapatát erősítette.
A díjat Klecska Ernő fia, Klecska Márton vette át, aki elmondta, hogy édesapját folyamatosan igazságérzete vezérelte, ami sok áldozattal járt. Hozzátette, hogy az ilyen díjak sokszor az egyedüli támpontok, amelyek segítenek visszatekinteni arra az útra, amit édesapja megtett. Kiemelte, hogy Klecska Ernő példája erőt adhat a következő generációknak is, hogy merjenek kitartani és folyamatosan menni előre.
