2. Magyarország

Alkotmánybírósági állásfoglalást vár a kitüntetési előterjesztésről a köztársasági elnök

 A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon. Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható.

2006.03.14. 08:18 |
 A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon. 

 Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható. Ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte hétfőn. A tájékoztatás szerint Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a taláros testülethez. 

 Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá - olvasható a közleményben. 
Követték az eddigi gyakorlatot 

 Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormány követte az 1991 óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz. Ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz - mondta Batiz. Hozzátette: a köztársasági elnök korábban jelezte kifogásait, ám ezek nem voltak konkrétak.

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.