Alkotmánybírósági állásfoglalást vár a kitüntetési előterjesztésről a köztársasági elnök

 A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon. Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható.

2006.03.14. 08:18 |
 A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon. 

 Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható. Ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte hétfőn. A tájékoztatás szerint Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a taláros testülethez. 

 Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá - olvasható a közleményben. 
Követték az eddigi gyakorlatot 

 Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormány követte az 1991 óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz. Ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz - mondta Batiz. Hozzátette: a köztársasági elnök korábban jelezte kifogásait, ám ezek nem voltak konkrétak.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.