-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Alkotmánybírósági állásfoglalást vár a kitüntetési előterjesztésről a köztársasági elnök
A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon. Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható.
2006.03.14. 08:18 |
A köztársasági elnök nem ért egyet több személy magasszintű elismerésével, de aláírja a március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. A kormányszóvivő közölte: követték az 1991 óta kialakult gyakorlatot, nem módosítottak a bizottsági javaslatokon.
Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható. Ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte hétfőn. A tájékoztatás szerint Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a taláros testülethez.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá - olvasható a közleményben.
Követték az eddigi gyakorlatot
Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormány követte az 1991 óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz. Ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz - mondta Batiz. Hozzátette: a köztársasági elnök korábban jelezte kifogásait, ám ezek nem voltak konkrétak.
Az államfő szerint a március 15. alkalmából kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható. Ezt a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte hétfőn. A tájékoztatás szerint Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult a taláros testülethez.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá - olvasható a közleményben.
Követték az eddigi gyakorlatot
Batiz András kormányszóvivő közölte: a kormány követte az 1991 óta kialakult gyakorlatot, amely szerint a Széchenyi-díj Bizottság, a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek tesznek javaslatot a kitüntettek személyére. Ezt a kormány továbbítja a köztársasági elnökhöz. Ebből a kormány el nem vesz, hozzá nem tesz - mondta Batiz. Hozzátette: a köztársasági elnök korábban jelezte kifogásait, ám ezek nem voltak konkrétak.
