A mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól volt szó szerdán az AI – ÁLLJ! című előadáson, amelyre az MCC Székesfehérvári Képzési Központjában került sor. A téma szakértője, Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója zsúfolásig megtelt teremben beszélt a hallgatóságnak az MI hatóköréről és sebezhetőségéről.
Mit jelent már most, és mit jelenthet a jövőben az AI-megoldások elterjedése a társadalom és a fiatalok szempontjából? - többek között erre a kérdésre keresték a választ az MCC előadásán.
Az előadás előtt Östör Annamária, az MCC székesfehérvári képviseletének vezetője köszöntötte az érdeklődőket, akik zsúfolásig megtöltötték az előadótermet. Östör Annamára elmondta, hogy az MCC székesfehérvári képviseletének épülete hamarosan kívülről is megújul, és Fehérvár Belvárosának ékköve lesz a Táncsics utcai épület.
A mesterséges intelligenciáról volt szó az MCC legújabb előadásán
Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója előadása elején leszögezte, hogy az MI megoldásokkal mindannyian találkozunk, még ha azt is gondoljuk, hogy nem, akkor is „használ minket”.. A közösségi médiaoldalakon a nekünk ajánlott tartalmakat mind ilyen, mesterséges intelligencia megoldás javasolja,
az online fogyasztott tartalom túlnyomó részét algoritmusok ajánlják. Ha begépelünk, vagy bemondunk valamit a keresőbe, a mögött is mesterséges intelligencia megoldás van. Ha beszélgetünk és video-telefonálunk valakivel, és örülünk, hogy nem remeg a kép és a hang is folyamatos, akkor azt szintén az MI-nek köszönhetjük.
Ami miatt mégis sokat beszélünk mostanában az MI-ről, azok a nagy nyelvi modellek és a deepfake alkalmazások.
Ez a két terület van most, amik a mesterséges intelligenciát behozták az érdeklődésünk középpontjába. Ezek azok a megoldások, amik olyan látványos eredményt tudtak elérni néhány hónap alatt, ami a témát ennyire vonzóvá tette. A mostani helyzetet az előadó az ezredforduló környékéhez hasonlította, amikor az infokommunikációs forradalom vívmánya, az internet volt a slágertéma, és a sajtó képviselői sokat kérdeztek róla, gyakran jelentéktelen dolgokat és nem látták át azt, hogy az egész emberi társadalmat és kommunikációt megváltoztatja majd ez a technológia. Székely Levente szerint most is érezhető egyfajta várakozás és van egy félelem is az „új” technológiától, hogy most mi jön?
Gyakran elveszünk a részletekben, a világban egy csomó érdekes olyan fejlesztés van ami meglepő, például a művészet világában: MI által generált képzőművészeti alkotásokat bemutató galéria nyílt Amsterdamban, és olyan alkalmazások törnek utat magunknak, mint a Boomy, ahol nem szükséges zenei tudás ahhoz, hogy zenét szerezzünk.
De az MI érdekesebb és félelmetesebb része a black box hatás.
Az adatelemzésben a "fekete doboz hatás" olyan mesterséges intelligencia rendszerre, eszközre vagy programra utal, amely hasznos információkat szolgáltat anélkül, hogy bármilyen információt felfedne a belső működéséről. Az eredményeinek és következtetéseinek magyarázata rejtve marad, vagyis "fekete". Márpedig "a dobozban" valami történik, az MI kapcsán ott van elrejtve az ördög ezekben a részletekben és a technológia ma már alkalmas arra, hogy nekünk nem kell tudnunk arról, hogy mi történik ott, mert a gép teszi a dolgát.
Az átláthatatlan működéshez rekordsebességű fejlődés társul, ez pedig felkeltette a digitális világ olyan úttörőinek aggodalmát is, mint például Elon Musk, aki folyamatosan a mesterséges intelligencia veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Székely Levente szerint azonban elengedhetetlen, hogy a társadalomnak legyenek válaszai, és ne úgy tekintsen erre a technológiai forradalomra, mint egy olyan univerzumra, ahol az embernek, a humánumnak már nincs keresnivalója, ezért fontos, hogy tisztában legyünk az MI előnyeivel, hasznával és kockázataival is.
