-
Megállapodtak a béremelésről
Véget ért hétfő délután a dél-koreai Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári telephelyén múlt csütörtökön indult határozatlan idejű sztrájk, miután a szakszervezet képviselői megállapodtak a béremelésben a munkáltatóval.
2026.09.15. -
Alba-Jáky Expo a Jákyban
Pénteken reggel az ünnepélyes megnyitóval elkezdődött az Alba-Jáky Expo 2026, ahol az építőipari kiállítás és a szakmai bemutatók mellett a vállalkozók, a kivitelezők, a kereskedők, a mérnökök, a szakmai szervezetek, az oktatók és a diákok találkozhatnak egymással. A Jáky József Technikumban megrendezett, délután 15 óráig látogatható expót dr. Cser-Palkovics András nyitotta meg.
2026.09.11. -
Határozatlan idejű sztrájk
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a Hanon Systems Hungary Kft. dolgozói a dél-koreai vállalat székesfehérvári gyárában, mert a munkáltató továbbra sem válaszol érdemben a munkavállalók követeléseire, akik az ország három telephelyén egységesen 10 százalékos béremelést szeretnének elérni.
2026.09.11. -
Fejlesztések az Alföldi Tejnél
Modern technológiákkal, automatizált gyártórendszerekkel és energiahatékony megoldásokkal fejleszti székesfehérvári és debreceni üzemét az Alföldi Tej Kft. A fejlesztésekkel növelni szeretnék a gyártás hatékonyságát, valamint fenntarthatóbbá kívánják tenni a két üzem működését.
2026.09.11.
Adócsökkentés - közel 3 milliárd forint marad a fehérvári KKV szektornál
A gazdasági kabinet 750 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött, tovább csökkennek a munkát terhelő adók - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán szombaton. Január elsejétől 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, és meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét is a helyi iparűzési adóban, így jövőre is maximum 1 százalék adót fognak fizetni - ismertette Varga Mihály. Az adócsökkentések teljes összege idén és jövőre eléri a 2000 milliárd forintot - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
A Kormány új bejelentései alapján 2022-ben is felére csökkentik a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját. Ez az intézkedés több pénzt hagy az adott településeken működő kisebb vállalkozásoknál, akik ezt béremelésekre fordíthatják - írta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere.
"A nagyobb cégekre - akik egyébként a helyi adó nagy részét fizetik az önkormányzatnak - vonatkozóan azonban nem változik az adómérték, Székesfehérváron 2022-ben is 2% lesz.
2020-ban és 2021-ben egy sor olyan, egyébként helyes és szükséges gazdaságvédelmi intézkedést hozott a Kormány, melyek a vállalkozások, ezáltal a munkahelyek megóvását szolgálták. Ennek egyik eleme volt tavaly a KKV-k iparűzési adó mértékének 2-ről 1%-ra csökkentése. Ez Székesfehérvár esetében – ha mindenki él a kedvezmény lehetőségével -, körülbelül 2 milliárd 100 millió forintot hagy a városi KKV-knál, amit az Önkormányzat további 400 millió forintos adókedvezménnyel toldott meg, az építményadóval kapcsolatos döntéseinkkel, ami a nagyobb cégeket is érintette. Összesen tehát mintegy 2 milliárd 500 millió forintot hagyunk az állami és önkormányzati döntésekkel a fehérvári vállalkozásoknál 2021-ben.
Jó hír, hogy a gazdaság láthatóan és szerencsére nem csak átvészelte a járvány okozta kieséseket, hanem dinamikus helyreállást és növekedést produkált a legtöbb szektorban városunkban. Idén a kiesések és nehézségek ellenére is a 2019-es, rekordévnek számító időszakhoz hasonló gazdasági adatokat kapunk. A foglalkoztatottsági mutatók is javultak, az önkormányzati adóbevételeink is magasabbak lesznek, mint az elfogadott költségvetésben azt terveztük, tehát a gazdaságvédelmi intézkedések elérték a céljukat.
2022-ben így már más a kihívás: a béreket és dolgozói juttatásokat kell növelnünk. Ennek egyik eszköze, hogy fenntartjuk a KKV szektor adókedvezményeit, beleértve ebbe az építményadó-kedvezményt is. Ezzel a döntéssel várhatóan közel 3 milliárd forint (2,6 milliárd iparűzési, 400 millió építményadó) marad a KKV szektornál Székesfehérváron, melyet reményünk és szándékunk szerint a munkavállalók fognak megkapni béremelések, juttatások formájában. Bízunk abban is, hogy ha működés tekintetben, magas adóerőképességű városként nem is, de fejlesztési források tekintetében kapunk kompenzációt 2022-ben is. Örülünk annak, hogy a szolidaritási hozzájárulás várhatóan jelentősen, mintegy 400 millió forinttal csökkenni fog 2022-ben az idei évihez képest.
Fontos azonban látni, hogy a KKV szektornál hagyott 3 milliárd forintnak az Önkormányzatnál is volna helye a jövőben, tehát remélem, hogy 2023-ban már újra az önkormányzatok gazdálkodhatnak a helyi adóbevételükkel. Nekünk is meg kell felelnünk a munkavállalói elvárásoknak a bérek tekintetében, márpedig a mi a munkavállalóink jelentős része nélkülözhetetlen közszolgáltatásokat szolgál. Az Önkormányzat, intézményeink és cégeink esetében is emelkednek a költségek, mi is munkaerőhiánnyal, drasztikusan magasabb energiaárakkal és üzemanyagárral, valamint számos területet érintő alkatrészhiánnyal kell, hogy megbirkózzunk. Miközben a közszolgáltatásokat fent kell tudnunk tartani, a busznak mennie kell, a bölcsiknek, oviknak, uszodának, színháznak ki kell nyitnia, az alapszolgáltatásokat biztosítani kell, a gazdasági környezetet is erősítő és a környezet terhelését csökkentő fejlesztéseket meg kellene valósítani és hosszan folytathatnánk a sort a közösség valós érdekeiről.
Nem lehet tehát eleget hangsúlyozni: az iparűzési adó a jelenlegi önkormányzati finanszírozás, ezzel pedig a települések működőképességének alapja. Leegyszerűsítve, ha nincs iparűzési adó, nem lesznek kritikus önkormányzati (sokszor éppen a helyi gazdaságnak munkát biztosító) szolgáltatások, fejlesztések sem. A következetesen tervezhető iparűzési adó tehát jelenleg alapvető a települések és polgáraik létbiztonsága számára. Az önkormányzati szektor finanszírozását pedig biztosan át kell majd tekinteni a következő kormányzati ciklusban. Az adókedvezménynél, összegszerűsége és elvszerűsége miatt is jóval több kérdést vet fel például a szolidaritási hozzájárulás (korábban adóerőképesség) intézménye és mértéke. Természetesen értjük annak szükségességét, hogy a legerősebb városok szolidaritást vállaljanak a kevésbé szerencsésekkel. Ezt jelenleg a szolidaritási hozzájárulás hivatott kivitelezni, de megítélésünk szerint ebben a formában ez nem hatékony, a sikeres városok polgárai számára pedig nehezen elfogadható, megjegyzem, joggal.
Megoldásként Székesfehérvár Önkormányzata azt javasolja, hogy a szolidaritási hozzájárulást a települési önkormányzatok ne az állami költségvetésbe, hanem részben akár a megyéjük önkormányzata számára, akár közvetlen az agglomerációjuk településeinek adják. Ezzel a szolidaritást azon települések felé tudjuk kifejezni, melyeknek polgárai többségében a megyei nagyvárosok sikeréhez, gazdasági eredményéhez tesznek hozzá. Másik részét tekintve pedig kötött módon használhassák fel közlekedési, környezetvédelmi, oktatási területen. Ez a felhasználási mód miközben továbbra is kifejez szolidaritást, jóval igazságosabb lenne,ami ráadásul jobban szolgálná a fenntartható fejlődést is."