Adócsökkentés - közel 3 milliárd forint marad a fehérvári KKV szektornál

A gazdasági kabinet 750 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött, tovább csökkennek a munkát terhelő adók - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán szombaton. Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András szintén Facebook oldalán ír arról, hogy a a gazdaságvédelmi intézkedések elérték a céljukat és 2022-ben a béreket és dolgozói juttatásokat kell növelni.
2021.11.14. 21:13 |
Adócsökkentés - közel 3 milliárd forint marad a fehérvári KKV szektornál

A gazdasági kabinet 750 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött, tovább csökkennek a munkát terhelő adók - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán szombaton. Január elsejétől 2,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, és meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét is a helyi iparűzési adóban, így jövőre is maximum 1 százalék adót fognak fizetni - ismertette Varga Mihály. Az adócsökkentések teljes összege idén és jövőre eléri a 2000 milliárd forintot - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

A Kormány új bejelentései alapján 2022-ben is felére csökkentik a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját. Ez az intézkedés több pénzt hagy az adott településeken működő kisebb vállalkozásoknál, akik ezt béremelésekre fordíthatják - írta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere. 

"A nagyobb cégekre - akik egyébként a helyi adó nagy részét fizetik az önkormányzatnak - vonatkozóan azonban nem változik az adómérték, Székesfehérváron 2022-ben is 2% lesz.

2020-ban és 2021-ben egy sor olyan, egyébként helyes és szükséges gazdaságvédelmi intézkedést hozott a Kormány, melyek a vállalkozások, ezáltal a munkahelyek megóvását szolgálták. Ennek egyik eleme volt tavaly a KKV-k iparűzési adó mértékének 2-ről 1%-ra csökkentése. Ez Székesfehérvár esetében – ha mindenki él a kedvezmény lehetőségével -, körülbelül 2 milliárd 100 millió forintot hagy a városi KKV-knál, amit az Önkormányzat további 400 millió forintos adókedvezménnyel toldott meg, az építményadóval kapcsolatos döntéseinkkel, ami a nagyobb cégeket is érintette. Összesen tehát mintegy 2 milliárd 500 millió forintot hagyunk az állami és önkormányzati döntésekkel a fehérvári vállalkozásoknál 2021-ben.

Jó hír, hogy a gazdaság láthatóan és szerencsére nem csak átvészelte a járvány okozta kieséseket, hanem dinamikus helyreállást és növekedést produkált a legtöbb szektorban városunkban. Idén a kiesések és nehézségek ellenére is a 2019-es, rekordévnek számító időszakhoz hasonló gazdasági adatokat kapunk. A foglalkoztatottsági mutatók is javultak, az önkormányzati adóbevételeink is magasabbak lesznek, mint az elfogadott költségvetésben azt terveztük, tehát a gazdaságvédelmi intézkedések elérték a céljukat.

2022-ben így már más a kihívás: a béreket és dolgozói juttatásokat kell növelnünk. Ennek egyik eszköze, hogy fenntartjuk a KKV szektor adókedvezményeit, beleértve ebbe az építményadó-kedvezményt is. Ezzel a döntéssel várhatóan közel 3 milliárd forint (2,6 milliárd iparűzési, 400 millió építményadó) marad a KKV szektornál Székesfehérváron, melyet reményünk és szándékunk szerint a munkavállalók fognak megkapni béremelések, juttatások formájában. Bízunk abban is, hogy ha működés tekintetben, magas adóerőképességű városként nem is, de fejlesztési források tekintetében kapunk kompenzációt 2022-ben is. Örülünk annak, hogy a szolidaritási hozzájárulás várhatóan jelentősen, mintegy 400 millió forinttal csökkenni fog 2022-ben az idei évihez képest.

Fontos azonban látni, hogy a KKV szektornál hagyott 3 milliárd forintnak az Önkormányzatnál is volna helye a jövőben, tehát remélem, hogy 2023-ban már újra az önkormányzatok gazdálkodhatnak a helyi adóbevételükkel. Nekünk is meg kell felelnünk a munkavállalói elvárásoknak a bérek tekintetében, márpedig a mi a munkavállalóink jelentős része nélkülözhetetlen közszolgáltatásokat szolgál. Az Önkormányzat, intézményeink és cégeink esetében is emelkednek a költségek, mi is munkaerőhiánnyal, drasztikusan magasabb energiaárakkal és üzemanyagárral, valamint számos területet érintő alkatrészhiánnyal kell, hogy megbirkózzunk. Miközben a közszolgáltatásokat fent kell tudnunk tartani, a busznak mennie kell, a bölcsiknek, oviknak, uszodának, színháznak ki kell nyitnia, az alapszolgáltatásokat biztosítani kell, a gazdasági környezetet is erősítő és a környezet terhelését csökkentő fejlesztéseket meg kellene valósítani és hosszan folytathatnánk a sort a közösség valós érdekeiről.

Nem lehet tehát eleget hangsúlyozni: az iparűzési adó a jelenlegi önkormányzati finanszírozás, ezzel pedig a települések működőképességének alapja. Leegyszerűsítve, ha nincs iparűzési adó, nem lesznek kritikus önkormányzati (sokszor éppen a helyi gazdaságnak munkát biztosító) szolgáltatások, fejlesztések sem. A következetesen tervezhető iparűzési adó tehát jelenleg alapvető a települések és polgáraik létbiztonsága számára. Az önkormányzati szektor finanszírozását pedig biztosan át kell majd tekinteni a következő kormányzati ciklusban. Az adókedvezménynél, összegszerűsége és elvszerűsége miatt is jóval több kérdést vet fel például a szolidaritási hozzájárulás (korábban adóerőképesség) intézménye és mértéke. Természetesen értjük annak szükségességét, hogy a legerősebb városok szolidaritást vállaljanak a kevésbé szerencsésekkel. Ezt jelenleg a szolidaritási hozzájárulás hivatott kivitelezni, de megítélésünk szerint ebben a formában ez nem hatékony, a sikeres városok polgárai számára pedig nehezen elfogadható, megjegyzem, joggal.

Megoldásként Székesfehérvár Önkormányzata azt javasolja, hogy a szolidaritási hozzájárulást a települési önkormányzatok ne az állami költségvetésbe, hanem részben akár a megyéjük önkormányzata számára, akár közvetlen az agglomerációjuk településeinek adják. Ezzel a szolidaritást azon települések felé tudjuk kifejezni, melyeknek polgárai többségében a megyei nagyvárosok sikeréhez, gazdasági eredményéhez tesznek hozzá. Másik részét tekintve pedig kötött módon használhassák fel közlekedési, környezetvédelmi, oktatási területen. Ez a felhasználási mód miközben továbbra is kifejez szolidaritást, jóval igazságosabb lenne,ami ráadásul jobban szolgálná a fenntartható fejlődést is."

Gazdaság

  1. Új igazgató a Mondeleznél

    A Mondelēz International bejelentette, hogy 2026 januárjától Berkó Gábort nevezi ki magyarországi ügyvezető igazgatónak. Berkó Gábor több mint két évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a fogyasztási cikkek piacán. Az új igazgató a Procter & Gamble-től érkezett a Mondelēz -hez, ahol számos hazai és regionális vezetői pozíciót töltött be, legutóbb a magyarországi ügyvezető igazgatói posztot látta el.

    2026.01.29.
  2. Tudatos évtervezés

    A 2026-os üzleti év tudatos megtervezése volt a fókuszában annak a FIVOSZ által szervezett workshopnak, amelyet fiatal vállalkozók számára tartottak Székesfehérváron. Az esemény célja az volt, hogy a résztvevők ne csupán célokat fogalmazzanak meg, hanem működő keretrendszert kapjanak ahhoz, hogy vállalkozásuk valóban támogassa ezek elérését.

    2026.01.29.
  3. Precíziós gazdálkodás szak indul

    Január végéig lehet jelentkezni az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar frissen meghirdetett, precíziós gazdálkodás szakirány továbbképzésére. A februárban induló képzésre január 31-ig várják a jelentkezéseket.

    2026.01.19.
  4. Ingyenes födémszigetelés!

    Az ingyenesen igényelhető szigetelési programok keretében továbbra is lehetőség nyílik különböző energiamegtakarítási megoldások alkalmazására, a lakossági energiahatékonyság növelésére. A még mindig ingyenesen igényelhető födémszigetelés beépítésével akár 20-30%-os fűtési energiamegtakarítás is elérhető. A lehetőség a székesfehérvári ingatlanok esetében is rendelkezésre áll.

    2026.01.09.