-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
A Wannsee konferencia 76. évfordulóján emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól
„A holokausztnak emléket állító dokumentarista vagy művészi alkotások bemutatják ugyan, hogy mi és hogyan történt, de nem adnak választ a legkínzóbb kérdésre; hogyan történhetett meg mindez? Amíg erre a kérdésre nincs válasz, addig nem alhatunk nyugodtan. Akkor nyugodhatunk meg, ha megtaláltuk a választ és nem kell félnünk attól hogy ez a rémálom újra valósággá válik.” - fogalmazott emlékező beszédében dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója.
„Mindig nehéz a 20. század egyik, ha nem a legkegyetlenebb bűnéről és következményeiről beszélni. „Emlékezz és ne felejts!” - ez egy tórai parancs. A wannsse-i konferencián elhatározott és végrehajtott népirtás a zsidó nép történetének olyan tragédiája, amely végigkíséri a következő generációk életét is. Ezért a végső időkig emlékeznünk kell, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. A holokauszt a zsidó nép tragédiája, egyben Európa soha ki nem törölhető szégyene, a civilizált világ megbocsáthatatlan csődje. A náci Németország által kidolgozott, ipari méreteket öltő gyilkolás következtében 6 millió zsidó ember pusztult el a munka,- és megsemmisítő táborokban. Székesfehérvárról mintegy 3 ezer zsidó embert vittek el, a téglagyári gettóból, marhavagonokba zárva. Sokan már az utat sem élték túl. A deportáltak 10%-a tért vissza városunkba, családjukat, anyagi javaikat elveszítve, meggyötörten. A hitélet a háború után jelentősen meggyengült, az ortodox és a neológ zsinagóga is bombatalálatot szenvedett, mindkettő lebontásra ítéltetett. A ma is működő imaházban próbáltak a túlélők újra közösséget formálni, szerencsére sikerrel, megmutatva a világnak, hogy a zsidó népet és kultúráját nem lehet kiirtani, megszüntetni. A túlélőknek és nekünk leszármazottaknak is, nem lehet más a célunk, mint hogy ezt bizonyítsuk.” – mondta el beszédében Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.
A megemlékezést Glebov Melinda, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője vezette, amely Török Ferenc „1945” című filmjének vetítésével folytatódott az Alba Plazában, ahol esemény vendége volt Szántó T. Gábor író, forgatókönyvíró is, akivel Gyimesi Edit, filmes szakember beszélgetett.