A Vörösmarty-emlékülésen vette át a Toldy-díjat Dr. Bakonyi István, irodalomtörténész

A Városháza Dísztermében a Vörösmarty-emlékülésen került sor az idei Toldy Ferenc-díj átadására.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte: megtiszteltetés, hogy a rendezvénynek a város közösségének az első számú terme adhat otthont.

Kettős ünnep a mai, hiszen a Vörösmarty-emlékülés mellett a Toldy Ferenc-díj átadásának is a helyszíne lehet, mondta: „Tanár úr – ahogy mi szoktuk szólítani – munkájával, elhivatottságával megdolgozott ezért a díjért, és megdolgozott azért is, hogy olyan fehérvári elődök nyomdokaiba lépjen, mint Mohácsy tanár úr vagy Román tanár úr.”

Külön öröm, hogy a Díszteremben több általa szervezett, nagy érdeklődésre számot tartó szimpózium, emlékülés is zajlott; ez is mutatja, hogy az irodalomnak van helye a 21. századi társadalomban, tette hozzá, és a város közösségének a nevében gratulált Bakonyi Istvánnak.

Bakonyi István a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd a pécsi főiskolai éveket követően Székesfehérvár különböző iskoláiban tanított. Az ELTÉ-n szerzett egyetemi diplomát, 1984-ben Németh László regényeiről írott disszertációjával bölcsészdoktori fokozatot, majd később Bella István életművéről írott munkájával PhD fokozatot szerzett. Tanári pályája második felében a Kodolányi János Főiskola oktatott, előbb adjunktusként, majd főiskolai tanárként.

Vörösmarty-emlékülés és a Toldy-díj átadása a Városházán

Több mint 30 kötete jelent meg: kismonográfiát írt Takács Imre és Sobor Antal munkásságáról; emellett több száz kritikát, tanulmányt publikált.

14 évig főszerkesztő-helyettese volt az Árgus folyóiratnak, majd rovatvezetője a Várnak; több irodalmi társaságban tölt be vezető szerepet, és tavaly az ő kezdeményezésére alakult meg a Csoóri Sándor Társaság. Bakonyi István sokrétű irodalomszervező-kulturális tevékenységei között előadott számos emlékülésen, konferencián, irodalmi műsort vezetett a helyi tévében, a rádióban, interjúkat készített, hosszú évtizedek óta irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kulturális programokat, tudományos emléküléseket szervez, illetve portrébeszélgetéseket vezet a Királykút Emlékházban.

„Bakonyi István az irodalmi élet vérkeringésében folyamatosan jelen lévő irodalomtörténész, kritikus, tanár, Székesfehérvár irodalmi-kulturális életének aktív szervezője, fáradhatatlan mozgatórugója. Igazi lokálpatrióta, aki állandó meghatározója a város pezsgő kulturális életének. (…) Nap-lom kötete Fejér megye kulturális életének kordokumentuma. Ha csak az Irodalom az új évezredben vagy az Irodalmunk színei című köteteibe lapozunk, akkor meggyőződhetünk legjellegzetesebb vonásáról: bár Bakonyi István Buda Ferenctől Tamás Menyhértig otthonosan mozog a közelmúlt tágabb irodalmi életében, szíve mindig hazatalál. Egyetlen Fejér megyei szerző sem kerüli el figyelmét. Kitüntetett szeretettel és tisztelettel tekint szűkebb szülőföldjének etikai-esztétikai értékeire.” – fogalmazott a laudációban Sebők Melinda, a társaság főtitkára.

A díjat Gintli Tibor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke adta át Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténésznek.

Köszönetét fejezte ki azért, hogy a társaság megyei tagozatának elnöki feladatait ellátja, és az országban a legaktívabb tagozatot irányítja. Tiszteletreméltó Román Károly nyomdokaiban járni, mondta a díjazott Bakonyi István, és köszönetet mondott az elismerésért.

Az emlékülés első előadója maga Bakonyi István volt, aki Vörösmartynak egy kevésbé ismert drámáját, a Salamon királyt mutatta be. A szerző 1821-44 között 14 teljes drámát, valamint színikritikákat is írt, jártasságot szerzett a színházelméletben is. Amikor a Salamont írta, 21 éves volt, dramaturgiailag még kiforratlan. Maga a mű 1072-74 között játszódik, a szerző a történelmi események bemutatása mellett fiktív elemekkel is él; a romantikus jellemeknél megfigyelhető „új világ teremtése” vagy a felfokozott életintenzitás egyik szereplőre sem illik még rá, és a szöveg nagy része hazafias áradozás, igazi konfliktusok nincsenek benne. A mű nyelvezete a legfontosabb érték, a stílus ígéretes szintjét láthatjuk a fiatal drámaírónál – fogalmazta meg az előadó.

Szénási Zoltán, Gintli Tibor és Sebők Melinda előadásai a lírai művekre fókuszáltak, többek között A vén cigányról, György Oszkár Vörösmarty-szonettjéről és egy különleges Vörösmarty-Babits kapcsolódásról is megosztották gondolataikat az irodalmárok.