-
Francia impressziók
A márciusban elhunyt Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőre emlékezett az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a Szent István teremben. A tavaszi kortárs-klasszikus hangverseny fókuszában a francia impresszionizmus színgazdagsága, valamint a zenei párbeszéd állt Eötvös Péter, Maurice Ravel és Dobri Dániel művein keresztül.
2024.04.25. -
Katonák 2200 évvel ezelőttről
Újabb nagyszabású kiállítás valósul meg a Szent István Király Múzeumban. Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei című nemzetközi tárlat csütörtökön délelőtt nyílt meg a Gorsium Régészeti Parkban, ahol ötven darab agyagkatonával, két cseréplóval és egy izgalmas történelmi korral találkozhat a közönség.
2024.04.25. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25. -
Áttáncolt 15 év
Tizenötödik jubileumát ünnepli idén a MegaDance Táncstúdió. A születésnap alkalmából különleges gálaműsorral készülnek a szervezők, június 3-án.
2024.04.25.
A Trianon című regény szerzője volt a Vörösmarty Szalon vendége
Sárosi István aktív orvosi tevékenysége mellett 1984-ben kezdte írói munkásságát, jelentek meg többek között versei, novellái, regényei is, a legnagyobb sikereket azonban drámaíróként aratta.
Sárosi István regényében a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalások kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia, és olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait. Heves viták közepette elemzik részletesen a szakértők Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragédia kapcsán. A szerző azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem egy monumentális történelmi tablót rajzol, belecsempészve a regénybe a XVI, XVII. és XIX. századi magyarság történelmének legfontosabb közéleti eseményeit is.
A I. Világháborút lezáró párizsi béketárgyalások és a trianoni békediktátum felülvizsgálatára az 1920 as évektől kezdve számtalan hazai és külföldi kezdeményezés történt, nemcsak a büntető szankciók súlyossága, hanem az ítélet igazságtalansága miatt is.
Trianon című regénye évtizedek óta tartó munka gyümölcse: rengeteg dokumentumot, parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvet, naplót, visszaemlékezést, levelezést és sajtóhírt gyűjtött össze és dolgozott fel Sárosi István, hogy beleépítse a teljesség igényével megírt regényébe.
A szalon vendége volt Gáspár Sándor színész, a márciusban debütáló színdarab egyik főszereplője is.
A Trianonhoz vezető okok és okozatok feltárása mellett az író a magyarság történelmében és nemzeti karakterében is kutatja a nemzettragédia elemeit. Erre példa a darabban az 1526-ban játszódó mohácsi szín, amikor Lajos király és vezérei vitáznak a csata végkimeneteléről. Lajos király óva int a csatától az irdatlan létszámbeli különbség miatt is és azt javasolja, hogy a segítség megérkezéséig a magyar csapatoknak hátrébb kell vonulniuk és húzniuk az időt. A nemesek válasza erre: "Nem! Nem, hova gondol, Felség! Harci lázban ég mindenki! Hadirendben áll már az egész ország!" Ugyanez a motívum köszön vissza az első világháborúba történő belépés előtt, amikor Tisza gróf a Koronatanáccsal és az országgyűléssel szemben is egyedül és alulmaradt azzal az álláspontjával, hogy várjon Magyarország a hadba lépéssel és ne becsülje le a szláv veszélyt.