-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
A települések harmadának nincs honlapja és hírlevele
Még mindig kiugróan magas azoknak az önkormányzatoknak a száma (az összes település 36 százaléka), amelyek saját honlap és hírlevél híján nem rendelkeznek megfelelő eszközzel a lakosság tájékoztatására. A települések 29 százalékának van hírlevele és weboldala is – derül ki a Tárki felméréséből.
Még mindig kiugróan magas azoknak az önkormányzatoknak a száma (az összes település 36 százaléka), amelyek saját honlap és hírlevél híján nem rendelkeznek megfelelő eszközzel a lakosság tájékoztatására. A települések 29 százalékának van hírlevele és weboldala is – derül ki a Tárki felméréséből.
Honlappal már az önkormányzatok csaknem fele rendelkezik, ám igen jelentősek a regionális különbségek. Amíg Közép-Magyarországon a települések 77 százaléka üzemeltet saját weboldalt, és átlagon felüli a honlapok aránya a Dél-Alföldön (68 százalék), valamint a Közép-Dunántúlon (64 százalék) is, addig a Nyugat-Dunántúlon ez az arány csupán 28 százalékos. A települések népességszáma összefüggést mutat a világhálóra kerüléssel. Míg a tízezer főnél nagyobb települések 97 százalékának van honlapja, addig az ezernél kevesebb lélekszámú községek csupán harmadának.
Saját lap vagy hírlevél megjelentetése révén átlagosan az önkormányzatok 41 százaléka tájékoztatja a lakosságot. A községek 37 százaléka, a városok négyötöde, azaz 80 százaléka rendelkezik ilyen kommunikációs csatornával. Az ezer fő alatti kisebb községek mindössze 23 százalékában találunk hírlevelet vagy önkormányzati lapot, azonban az ötezer főnél népesebb települések kategóriájában már 85 százalékos az arány. A közép-magyarországi régióban az önkormányzatok 73 százalékának, a dél-alföldiben pedig kétharmadnak van saját újságja vagy hírlevele.
