A szociális és a kulturális ágazat is megszenvedheti a jövő évet

Brájer Éva, a Kulturális és Turisztikai Bizottság elnöke és dr. Dienesné Fluck Györgyi, a Szociális és Családvédelmi Bizottság alelnöke is aggodalmukat fejezték ki a két szakterület költségvetési lehetőségeivel kapcsolatban miután a Bajnai kormány 120 milliárdos elvonásra készül az önkormányzati költségvetés támogatásait illetően. A Szociális Bizottság alelnöke szerint a megszorítások áldozatai továbbra is a legnehezebb körülmények között élők.
2009.09.09. 14:57 |
Brájer Éva, a Kulturális és Turisztikai Bizottság elnöke és dr. Dienesné Fluck Györgyi, a Szociális és Családvédelmi Bizottság alelnöke is aggodalmukat fejezték ki a két szakterület költségvetési lehetőségeivel kapcsolatban miután a Bajnai kormány 120 milliárdos elvonásra készül az önkormányzati költségvetés támogatásait illetően. A Szociális Bizottság alelnöke szerint a megszorítások áldozatai továbbra is a legnehezebb körülmények között élők.
 
Elsőként Brájer Éva, a Kulturális és Turisztikai Bizottság elnöke adott hangot aggodalmának a kormány tervezett lépései kapcsán. A bizottsági elnök elmondta, hogy kulturális szektor az idei évben 394 millió forintos állami támogatást kapott Székesfehérváron, ennek nagy részét a színházi normatív támogatás tette ki. A fennmaradó 108 millió forint a helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatokra kapott normatíva, amit mindig az előző év január elsejei lakosságszám alapján határoznak meg. "Aggódom a kulturális terület miatt, mert úgy ítéljük meg, hogy az intézmények stabil működéséhez szükség van erre az állami támogatásra." - hangsúlyozta Brájer Éva, aki szerint a kultúra, mint nem kötelező működés az oktatás és egyéb területek mögött nem szokott prioritást élvezni. "Ennél is súlyosabb helyzetben van azonban a szociális terület." - mondta, átadva a szót a Szociális és Családvédelmi Bizottság alelnökének.

dr. Dienesné Fluck Györgyi szerint borzalmas terhet ró az amúgy is nehéz helyzetben levő ágazatra, hogy a megszorítások áldozatai továbbra is a legnehezebb körülmények között élők közül kerülnek ki. "Hogy a gyakorlatban kiket is érinthet az elvonás? Például azokat a jövedelemmel nem rendelkező időskorúakat, akik az amúgy is rendkívül alacsony összegű öregségi nyugdíjminimum összegének 80, 95, illetőleg 130 százalékára voltak jogosultak eddig. Az aktív korúak közül pedig azokat, akik hátrányos munkaerőpiaci helyzetűek és kilátástalan helyzetükben a az önkormányzathoz fordulnak azért, hogy családjuknak biztosítsák a létminimumot." - hangsúlyozta a képviselő, aki számadatokkal is szolgált: idén 37 585 ezer forintot folyósított az állam rendelkezésre állási támogatásként, az 55 év felettiek rendszeres szociális segélyére pedig 5 millió 888 ezer forintot kapott az önkormányzat.

"Az ellátórendszer palettáján szereplő szolgáltatások eddig ha szűkösen is, de elérhetőek voltak a rászorulók számára. Ezen szolgáltatások további csorbítása beláthatatlan következményekkel járhat. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek sokszor a megbélyegzéstől félve, megszégyenülve, kilátástalan helyzetükben fordulnak az önkormányzathoz." - emelte ki dr. Dienesné Fluck Györgyi

A gazdasági válsággal összefüggésben az önkormányzatnál a segélykérelmeket benyújtók száma jelentős mértékben emelkedett a 2009. év második félévének eddigi időszakában. Székesfehérvár önkormányzatának költségvetésben rendelkezésre álló segélyezési kerete idén 377 millió 220 ezer forintot tett ki, ennek mintegy 51%-át használta fel az önkormányzat az első félévben. A támogatások 5%-át a gyermekvédelmi, 95%-át pedig a szociális törvényben meghatározott ellátásokra fizettek ki.

A Szociális és Családvédelmi Bizottság alelnöke szerint jelentős mértékű növekedés tapasztalható a rászorulók körében a munkahelyvesztés miatt és az iskolakezdés is nagy terhet ró a családokra.

A gyermekvédelmi ellátások közül eddig az intézményi étkezési térítési díj átvállalására 8 millió 437 ezer forint, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra pedig 1 millió 718 ezer forintot kapott az önkormányzat az államtól.

Végül az állami gondozottak helyzetéért fejezte ki aggodalmát a képviselő: az utánuk járó állami támogatás 50%-át eddig az intézmények, másik felét pedig a gondozottak kapták egy összegben, amikor betöltötték a 18. életet. A kormány megszüntette ezt a gyakorlatot és a fiataloknak járó 50%-ot az intézményeknél hagyta, így "pótolva" a normatíva csökkenéséből keletkező hiányt.