A Szent László nyomában Erdélyben című filmmel emlékeztek a magyar szentekre

„Az embereknek, a testvéreknek mindenféle módon meg kell mutatni azt, hogy kik jártak előttünk kik is az elődeink, kik azok, akik példaképek. Hogyan cselekedtek, merre jártak ők?

Amikor ilyen alkotóink vannak, mint Vakler Lajos és munkatársai, akik egy ilyen gyönyörű filmet hoztak létre, akkor ezt minél több embernek meg kell mutatni, el kell vinni sokakhoz.” - emelte ki Zemlényi Katica, a Közéleti és Kulturális Szalon házigazdája, az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia kántor-karnagya.

„Székesfehérváron különleges ünnep a magyar szentek emléknapja, hiszen Szent Istvánnak és Szent Lászlónak is köszönhetjük, hogy királyi városnak nevezhetjük magunkat.” - vezette fel a vetítést Vakler Lajos.

Szent László nyomában Erdélyben a Közéleti és Kulturális Szalonban

Szent László király kultusza a középkortól napjainkig elevenen él Erdély-szerte. A mai köznép, tehát a huszonegyedik századi emberek előtt is.

Mivel gyakorta járunk Székelyföldön, elsősorban a Verstábor kapcsán, természetes volt, hogy elindulunk és természetes volt hogy Nagyváradról indulunk el, Szent László városából.” - mesélt az előzményekről a dokumentumfilm rendező-szerkesztője.

A stáb forgatott például a Tordai hasadékban, a székelyderzsi és a gelencei templomban, melyek az Unesco Világörökség részei, illetve a filmben bemutatják a nagyváradi székesegyházat, mely Közép-Európa legnagyobb barokk temploma.

A filmben csak egyházi személyek szólalnak meg: Gábor Zoltán katolikus pap, Kovács István, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközösség közügyigazgatója. Valamennyi felekezet, vagyis a katolikus, a református, illetve az evangélikus és a Székelyföldre jellemző unitárius is őrzi a Szent László-i hagyományt.

A film operatőre Megyeri Zoltán, vágója Szentmiklósi Dávid, narrátora Mihályi Győző volt, zenéjét szerezte Heinczinger Miklós Mika. A film létrejöttét a Gyulafehérvári Érsekség, a Nagyváradi és a Székesfehérvári Püspökség is segítették.