A Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél tisztelegtek a katonatársak

A hazaszeretet és a kötelességtudat szellemében rendezi meg minden évben a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete azt a megemlékezést, amelyen Székesfehérvár közéleti személyiségei mellett megjelennek a magyar repülés és ejtőernyőzés aktív és veterán tagjai. Pénteken ünnepségre és koszorúzásra került sor a Székesfehérvári Repülő és Ejtőernyős Emlékműnél. A hagyományokat ápoló veteránok e rendezvénnyel őrzik emlékét a második világháború után újjászervezett ejtőernyős alakulatnak, amely 1951-től 1954-ig Székesfehérváron vált ismertté. Az alakulat meghatározója a magyar katonai és sportejtőernyőzés fejlődésének és ma elért eredményeinek. A 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj emlékére egybegyűlteket Juhász József nyugállományú repülős ezredes köszöntötte, aki aki éppen 65 évvel ezelőtt, augusztus 6-án hajtotta végre a csóri rét felett élete első ejtőernyős ugrását, majd a zászlóalj különleges századának parancsnokaként még negyvenkétszer ugrott, amit aztán még több mint 2000 ugrás követett.

Juhász József felidézte a háború után újjászervezett ejtőernyős alakulat történetét, kiemelve, hogy az alakulat örökölte azt a szellemet, amit a Báthory ejtőernyősök képviseltek. Elmondta, hogy 1952 nyarán kezdték meg a felkészülést a magyar ejtőernyőzés történetének legnagyobb hadgyakorlatára, amely sikeresnek bizonyult, minden ejtőernyő kinyílt. Mégis Juhász Mihály hadnagy, aki csapatzászlóval ugrott, még a levegőben életét vesztette. Az ünnepségen néma tiszteletadással emlékeztek az elhunyt ejtőernyősökre, akik a második világháborúban, vagy a kiképzés során balesetben vesztették életüket.

Az emlékműnél Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester helyezett el koszorút. Megemlékezett a helyszínen a szervező Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete, az Albatrosz Repülő Egyesület, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete, valamint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége is.