-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
A parnasszus kortárs apostolai a Ciszterci Gimnáziumban
A Parnasszus kortárs apostolai irodalmi est sorozat idei harmadik fehérvári állomásán Temesi Ferenc író és Bíró Gergely író, szerkesztő lesznek a vendégek a Ciszterci Szent István Gimnázium Dísztermében április 29-én 18 órától. A belépés díjmentes, adományokat a sorozat folytatása érdekében fogadnak.
2016.04.29. 08:33 |
A Parnasszus kortárs apostolai irodalmi est sorozat idei harmadik fehérvári állomásán Temesi Ferenc író és Bíró Gergely író, szerkesztő lesznek a vendégek a Ciszterci Szent István Gimnázium Dísztermében április 29-én 18 órától. A belépés díjmentes, adományokat a sorozat folytatása érdekében fogadnak.

Temesi Ferenc Írói világa színes, különféle élményterületekből táplálkozik: a szegedi hagyományból éppúgy, mint az angolszász lírából, vagy az 1970-es évek avantgárdjából és popzenéjéből. Regényeiben sokszor eljátszik a forma adta lehetőségekkel, írt már regényt például tarot kártyára, Ji-King-jóslatokra vagy sakkjátszmára. Írásainak egyik jellemzője az is, hogy elváltoztatja a fontosabb személynevek, helynevek, sőt akár népnevek egy részét (pl. Szeged helyett Porlód, románok helyett mánok). Saját maga is visszatérő szereplője regényeinek és novelláinak, ugyancsak elváltoztatott néven. Bíró Gergely az Oroszlánkeringő című kötetével telibe talált egy nemzedéket. Nem mondom, hogy elsőként találta el, de amit talált, az a lélekűr körül zajló diskurzus újabb támpontja lehet. Érdemes odafigyelni rá, mert kulcs a megértéshez, hogy miért szenved ma minden ötödik ember valamilyen depresszív betegségben. Temesi Ferenccel és Bíró Gergellyel beszélget Takács Tamás irodalmár.