-
A Verstábor mindennapjai
Az elmúlt évekhez hasonlóan a tábor nemcsak arról szólt, hogy Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, a líra egyik első számú magyarországi gondozója, valamint Ráckevei Anna és Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművészek társaságában és értő segítségével a fiatalok verseket tanultak és elemeztek. Milus Marianna beszédtanárnak hála elmélyíthették beszédtechnikájukat, vagy Lőrincz Beáta és Varga Zoltán, a Cédrus Táncegyüttes művészeti vezetőinek útmutatásával bensőséges kapcsolatba kerülhettek a népi kultúra táncos gyökereivel.
2026.08.01. -
Frissüljön fel a múzeumban!
Hűsölő és olvasósarokkal vár mindenkit a harmadfokú hőségriadó idején a Szent István Király Múzeum Rendház épülete a Fő utca 4. szám alatt. Miközben a frissítő vizet kortyolgatják, a vendégek a Vörösmarty Könyvtár olvasnivalóit lapozgathatják.
2026.08.01. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
A mindig új utakat kereső művészre, Lendvai Antalra emlékeztek
A rendhagyó vernisszázson Lendvai Ágnes, a művész felesége a gyermekkortól indulva, rövid fejezetekben emlékezett meg Lendvai Antalról.
Lendvai Antal grafikus, festő 1949-ben született Székesfehérváron. Édesanyját korán, négyévesen veszítette el. A gyermek magányossága, vágyakozása később meg is jelent képein. Akik ismerték, nagyon tehetségesnek tartották, ám a körülmények nem tették lehetővé, hogy továbbtanuljon a főiskolán. Elvégezte a Kirakatrendező Iskolát, majd nyomdai grafikusként dolgozott. A festmények és grafikák mellett reklámgrafikával is foglalkozott, valamint könyvillusztrációkat, animációs filmeket és diaterveket készített.
A most nyílt kiállításon a reprodukciók között láthatóak azok a szürrealisztikus hatású képek is, amelyeknek szereplői többnyire magányos, védtelen és kiszolgáltatott idős emberek, gyerekek vagy állatok. Emberi sorsokat, életérzéseket mutat be az elhagyott, használaton kívüli, „kiszolgált” tárgyakkal. Tehetségét elismerték és méltatták. Már a pályája elején őstehetségnek nevezte őt Borlói Rudolf zeneszerző, a zeneiskola egykori igazgatója. A székesfehérvári művészélet meghatározó alakja, művésztanára, Áron Nagy Lajos egy kiállítás alkalmával azt mondta neki: „Tónikám, ezt nem itt kellene bemutatni, hanem Európában.”
Grafikai technikájára az anyagok sokfélesége, és az aprólékos kidolgozás jellemző. Kifinomult rajzstílusát a 80-as évekbeli találmányával fejlesztette tovább, amelyet eredetileg a rajzfilmkészítés technikai megújításához dolgozott ki. A megemlékezésen elhangzott, a lovak ábrázolása az egyik kedvenc témája volt, és nevéhez fűződik az az újítás, ahogy a fehér hátterű képeken a keretet és az üvegfelületet is a kép részének tekinti. Az UNESCO rajzpályázatán aranyérmet nyert, számos kiállítást rendezett mind Székesfehérváron, mind világszerte. Utolsó kiállítására az Egyesült Államokban, Dallasban került sor. Kritikusai gyakran nevezték a grafika Pavarottijának, művei már életében a legnagyobb hazai alkotók közé emelték, ám 1995-ös halála után is ápolják életművét, emlékét.
A Gárdonyi Géza Művelődési Házban és Könyvtárban augusztus 6-ig látogatható a reprodukciókból összeállított tárlat.