A mesterséges intelligencia tükröt tart elénk – a Kodályban már elkezdődött a jövő

Dr. Rab Árpád kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia használatához az ad kulcsot, hogy pontosan megfogalmazzuk, hogy mire és milyen környezetben szeretnénk használni ezt a technológiát?

„A mesterséges intelligenciáról most mindenki sokat beszél és gondolkodik. Szeretném, ha mindenki tisztában lenne vele, hogy pontosan miről van szó, mire figyeljünk a használatakor. Fontos, hogy megértsük az előnyeit és a hátrányait és azt, hogy mikor tudjuk jól használni ezt a technológiát” – mondta el Dr. Rab Árpád, digitális kultúra szakértő, jövőkutató, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki cégével szakértői, tanácsadói és fejlesztői munkákat végez hazai és külföldi nagyvállalatoknak, pénzintézeteknek, start-up-oknak.

Előadásában beszélt arról is, hogy az oktatásban milyen szerepe lehet a jövőben a mesterséges intelligenciának, amely Dr. Rab Árpád szerint mintegy „tükröt tart elénk, egy értéktükröt, mert tisztáznunk kell például, hogy mik a jó tanár ismérvei és milyen a jó diák, milyen specifikációk mentén tudjuk meghatározni az érdeklődő, intelligens diákot.”

Dr. Rab Árpád szerint bár sok szó esik az MI-ről, elsősorban az érdekli az embereket, hogy az ő életükre hogyan hat, és a gyerekeikre hogyan fog hatni az MI? Általános válasz nincs, hiszen a mesterséges intelligencia, vagy amit így nevezünk, az egy általános technológia, így a különböző iparágakban, különböző kulturális hátterű embereknél más-más választ kapunk ezekre a kérdésekre. A személyre szabott oktatásban is használható, láthatjuk, hogy egy osztályon belül ki, hol tart, és olyan eszközöket hozhatunk be általa az oktatásba, amitől színesebb lesz, de a legfontosabb, hogy a mai gyerekeknek már a hétköznapi életük része lesz a mesterséges intelligencia, amit nap mint nap használni fognak.

Az előadó kiemelte, hogy az MI-vel kapcsolatban a jövőben rengeteg fontos döntést kell majd meghoznunk, például azt, hogy mit válasszunk: egy robot-sebészet, aki holnap megműt, vagy egy embert, aki csak egy év múlva? Vagy, hogy egy robot bíró döntsön-e az ügyemben, aki a törvények abszolút ismeretében objektíven hoz döntést, de nem fellebbezhetek, vagy egy emberi vonalon végigmegyek, de élek a vita jogával? Melyiket fogjuk választani?

Dr. Rab Árpád szerint a legfontosabb, hogy amikor mesterséges intelligenciáról gondolkodunk, akkor ne a mesterséges intelligenciáról gondolkodjunk, hanem mindig a környezetéről. Végig kell gondolnom, hogy milyen környezetben akarom használni, adatokat hozok létre, kitalálom, hogy mi az, amit mérni akarok? Az MI végső soron „csak egy technológia”, adatok, statisztikai műveletek, ajánlások, és végül a kérdés, hogy mit tudok kezdeni ezzel?

A szakértő szerint gyakorlatilag már nagyjából 2010 óta az MI korszakában élünk, az online fogyasztott tartalom 70%-át algoritmusok ajánlják, és míg 10-15 évvel ezelőtt az emberek inkább bíztak a másik ember tanácsában, mint a gépekben, ma már fordított a helyzet.

Az előadást követően Molnárné Dr. László Andrea tartott bemutatót és workshopot az MI tanítás- tanulási folyamatba illeszthetőségének lehetőségeiről Majzik Tamással, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének pedagógusával közösen, aki online kapcsolódott be a programba.

Molnárné Dr. László Andrea kutatótanár, mesterséges intelligencia tananyagfejlesztő, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tanára szerint a mesterséges intelligencia korszakváltást jelez, ahhoz hasonló, mint amikor bejött az elektromosság, ami mindenre hatott és elengedhetetlen része lett az emberek életének.

Az előadást szervező Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI igazgatója, Dr. Ferschné Várnai Tímea igazgató elmondta, hogy fel kell készíteni a gyerekeket a jövőre a kompetenciáik tekintetében, hiszen a tudás, mint fogalom is meg fog változni és ebben a helyzetben óriási a szülő és a pedagógus felelőssége.