A magyar népballada és a Biblia - bemutatták Faragó Laura új kötetét

„Csodálatos a kötet, ahogy így utólag kézbe fogom, és itt, Székesfehérváron Arató Antalnak nagy érdeme van ebben, mert a külcsín nagyon fontos. Ha egy énekesnő koncerten kimegy a pódiumra, rögtön megnézik, hogy milyen ruhában van. A kötet Arató Tóni jóvoltából lett ilyen gyönyörű, mert a Perei Zoltán által készített Madonnát, amely a címlapján látható, tőle kaptam, és remekül illik a népballadákhoz valamint a Bibliához is.” - emelte ki Faragó Laura.

A Kossuth-díjas Faragó Laura kötetbemutatója Fehérváron

„Bocsánatot kell kérnem az emberiségtől és a feleségemtől is.” - mondta Szakolczay Lajos, majd így folytatta: „évekig lebeszéltem a kötet megírásáról Laurát, mondván, hogy úgysem tudja megírni... De nagyon konok volt és mint kiderült, már 15-20 éve gyűjtötte hozzá az anyagot, magányosan munkálkodott. Írással foglalkozó ember lévén megkérdeztem tőle; belenézhetek, elolvashatom? Erre mindig azt válaszolta, hogy nem, majd a végén, ha kész lesz.”

„A népballada olyan kultúrkincs, amely a szokásvilágot, sok száz, sok ezer évre visszatekintve a drámai helyzeteket ábrázolja, mintát állít, eligazít, mintegy párhuzamosan az Újszövetségben felmerülő kérdésekkel. A balladának nincs kanonizált alapszövege, minden adatközlő a saját szája íze szerint alakítja, csak rá jellemző stílusban, sőt az adott lelkiállapotát tükrözően adja elő.” - zárta gondolatait a Széchenyi-díjas irodalom,- és művészetkritikus.