-
Jótékonysági koncert Maroshegyen
Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a Hang-Szín-Tér és a Hermann László Zeneiskola furulya, fuvola, klarinét, szaxofon és zongora szakos diákjainak karácsonyi koncertjére a maroshegyi Szent Kristóf templomba 2025. december 16-án 17:00 órakor. A koncerten az adományokat a fogyatékkal élő felnőtteket táboroztató Sörédi Tábornak gyűjtjtik.
2025.12.15. -
Négy előadás a V54-ben
Vasárnap Matuz János: feketevörös – Shakespeare: Macbeth című tragédiája nyomán, hétfőn Molnár Ferenc: Marsall, míg december 20-án, szombaton Brian Friel: Pogánytánc című darabját élvezheti a közönség a Várkörút 54. szám alatti kultúrtérben.
2025.12.14. -
Hóangyalok a Kodolányin
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel szervezett jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok tehetséges gyermekei kapják meg.
2025.12.12. -
Lábnyomaink
Fejér vármegye költőinek verseit összegző új antológiát mutattak be a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. A huszonhárom helyi szerző műveit felvonultató kötetet Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság korábbi elnöke szerkesztette.
2025.12.12.
A magyar népballada és a Biblia - bemutatták Faragó Laura új kötetét
„Csodálatos a kötet, ahogy így utólag kézbe fogom, és itt, Székesfehérváron Arató Antalnak nagy érdeme van ebben, mert a külcsín nagyon fontos. Ha egy énekesnő koncerten kimegy a pódiumra, rögtön megnézik, hogy milyen ruhában van. A kötet Arató Tóni jóvoltából lett ilyen gyönyörű, mert a Perei Zoltán által készített Madonnát, amely a címlapján látható, tőle kaptam, és remekül illik a népballadákhoz valamint a Bibliához is.” - emelte ki Faragó Laura.
„Bocsánatot kell kérnem az emberiségtől és a feleségemtől is.” - mondta Szakolczay Lajos, majd így folytatta: „évekig lebeszéltem a kötet megírásáról Laurát, mondván, hogy úgysem tudja megírni... De nagyon konok volt és mint kiderült, már 15-20 éve gyűjtötte hozzá az anyagot, magányosan munkálkodott. Írással foglalkozó ember lévén megkérdeztem tőle; belenézhetek, elolvashatom? Erre mindig azt válaszolta, hogy nem, majd a végén, ha kész lesz.”
„A népballada olyan kultúrkincs, amely a szokásvilágot, sok száz, sok ezer évre visszatekintve a drámai helyzeteket ábrázolja, mintát állít, eligazít, mintegy párhuzamosan az Újszövetségben felmerülő kérdésekkel. A balladának nincs kanonizált alapszövege, minden adatközlő a saját szája íze szerint alakítja, csak rá jellemző stílusban, sőt az adott lelkiállapotát tükrözően adja elő.” - zárta gondolatait a Széchenyi-díjas irodalom,- és művészetkritikus.