A kétarcú stressz

 Az utóbbi időben szinte közhellyé vált a rémséges stresszt emlegetni, okolni mindenért. Pedig a hasznos stressz a mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, ami cselekvésre sarkall, segíti a küzdelmeinket. A kártékony stressz akkor lép fel, ha a megküzdés során nincs lehetőség a meglévő képességek felhasználására vagy újak szerzésére, s ez hosszabb távon testi-lelki károsodáshoz vezet. A negatív hatású stressz jelenlétét nem szabad elfogadni, de megijedni sem kell tőle. A stresszről és a feszültségoldásról Nagy-Kalmár Szilvia pszichológussal beszélgettünk.

 

 A stressz nem más, mint a különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. Bármely élethelyzet alkalmazkodást követel meg tőlünk, legyen az kellemes vagy kellemetlen. Mai értelemben a szó jelentése a folyamatos feszültség vagy tartós idegesség. Kiváltó oka lehet többek között a felgyorsult életvitel, a munkahelyi gondok, költözés, válás, állás elvesztése, komoly betegség, párkapcsolati krízis, de akár az intimitás hiánya is.

 

 Valójában kétféle stresszt különböztetünk meg egymástól. A pozitív hatású eustressz esetén úgy érezzük, a helyzet urai vagyunk, kézben tartjuk az életünket. A negatív hatású distressz tehetetlenségérzést, frusztrációt, erőteljes szorongást és félelemérzést okoz. A kontrollálhatatlan stressz felmorzsolja energiáinkat, tönkreteszi a kapcsolatainkat, a karrierünket, aláássa az önbizalmunkat és súlyosan romboló hatással van az egészségünkre.

 

 Többféle megküzdési stratégia létezik, a feszültség oldásának számos fatája közül is személyre szabottan választhatjuk ki azt, amelyikre szükségünk van, és amit a mindennapjainkban alkalmazni tudunk.

 

 A rendszeres, jó beszélgetések a baráttal, barátnővel vagy a társunkkal sokat segítenek. Ilyenkor nem a tanács a fontos, hanem az, hogy meghallgatásra találjunk. Ha beszélünk a nehézségeinkről, máris felezzük a problémánkat, ha pedig napló vagy levél formájában leírjuk, akkor harmadoljuk. Párkapcsolatban, családon belül fontos a közös vacsora, a rendszeres együttlét, ami nem a feladatok felosztásáról és az egymás melletti tevékenység végzéséről, hanem az egymásra figyelésről szól. A rendszeres és fokozatosan bevezetett testmozgás is stresszoldó hatású. A test megerősítése a lélek megerősödését is magával hozza. A nevetés és a humor szintén feszültségoldó és derűfakasztó. Lazító hatással van a lélekre a természet közelsége, az oxigéndús levegő, a feszültségoldó légzéstechnikák vagy akár egy masszázs.

 

 Az autogén tréning, a biofeedback, a meditáció, az imaginációs eljárások olyan relaxációs módszerek, melyeket önsegítő és terápiás keretek között is alkalmaznak. Bármelyik utat is választjuk, a cél azoknak a személyes örömforrásoknak a megtalálása, amelyek visszahozzák az életkedvünket, és hitet, önbizalmat adnak.