-
Az ajtó
Szeptember 17-én, csütörtökön 17.30-tól magyar művel folytatódik a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ könyvklubja csütörtökön a Vízivárosban. A téma ezúttal Szabó Magda önéletrajzi ihletésű, pszichológiai regénye, Az ajtó lesz. Minden könyvbarátot szeretettel várnak!
2026.09.15. -
Zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó
Szeptember 19-én, szombaton 18 órakor a Szent Imre-temlomban zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó sorozat, ezúttal egy igazán különleges, kizárólag rézfúvós hangszerekre épített műsorral. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum összefogásából megvalósult eseménysorozat a spirituális és művészeti élményt elegyíti oly módon, hogy a szombat este a koncertet meghallgató közönség pár napra biztosan feltöltődik.
2026.09.15. -
Hamarosan zár a Totus Tuus kiállítás
Szeptember 27-én bezárja kapuit a Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Totus Tuus című kiállítás. Aki még nem látta a Szent II. János Pál pápa életét és örökségét bemutató tárlatot, a hátralévő napokban két kurátori tárlatvezetésen is részt vehet.
2026.09.15. -
Határok nélkül
Határok nélkül címmel szerveztek kétnapos rendezvényt a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. A konferenciát követően koncertestet hallhatott a közönség.
2026.09.15.
„A kék madár álma” - Czigány Ildikó kötetbemutatója a Királykút Emlékházban
Hétfőn este, a Királykút Emlékházban mutatták be Czigány Ildikó, „A kék madár álma” című, lírai dokumentumokat tartalmazó, nyáron megjelent új könyvét. A szerzővel, aki vadgazda-üzemmérnök, diplomás zenetörténész, jóga és karate-oktató, Magyarország első női repülőgép-pilótája valamint Czigány György, író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész lánya, Bakonyi István, irodalomtörténész beszélgetett.
„A kék madár álma kötetcím lírai gondolatokat is sejtet, a kék orrú repülőgépek is felidéződhetnek benne és egy kék arapapagájról is esik szó, de a végére nagyjából az fog kiderülni, hogy a kék madár én vagyok. A műfaja novelláéhoz közelít, de én inkább lírai dokumentumoknak mondanám, hiszen mindig van valamilyen valós alapja annak, amit leírtam, de nem igazán a történeti része érdekelt, hanem, hogy hogyan lehetne lírává emelni.” - mondta el kötetéről a szerző.