A hely, ahol élünk - helytörténeti konferencia a Vörösmarty Könyvtárban

A 125 éves jubileumát ünneplő intézmény történetével kapcsolatban Kégli Ferenc nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus, majd Szőnyegi Hajnalka helyismereti könyvtáros előadásaival kezdődött a szimpózium. A résztvevőket Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte: kiemelve a könyvtárnak a kulturális életben, a közösségformálásban és a helyismeretben betöltött szerepét, valamint a szakemberek munkájának jelentőségét, felelősségét a helytörténet feldolgozásában.

Országos helyismereti konferencia a Vörösmarty Mihály Könyvtárban

Vasné Borsos Beáta Bíborka igazgató a könyvtári helyismereti tevékenység fontosságáról beszélt, továbbá arról a törekvésről, hogy a könyvtárakban lévő értékeket az emberek minél szélesebb körben és minél alaposabban megismerhessék.

A rendezvény megnyitóján Székesfehérvár polgármestere köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki tett valamit annak érdekében, hogy a konferencia létrejöjjön és kiemelte azt is, hogy az eseményen két nagyon fontos célról lehet egyszerre beszélni. „Nem hiszem, hogy a résztvevő szakembereknek hangsúlyozni kell, hogy a helyismeret miért fontos, hiszen ők a saját településük vonatkozásában érzik a jelentőségét annak, hogy mit jelent a helyi értékek ismerete, a helyi gyűjtemények milyen értékeket hordoznak és mekkora a felelősségük, hogy ezekkel a gyűjteményekkel dolgozzanak, ezek tudományos vizsgálatát elvégezzék.” - emelte ki Cser-Palkovics András polgármester, aki szólt arról is, hogy egy város életében is különösen fontos a helyismeret, hiszen ha nem ismerjük a saját értékeinket, nem építhetjük a közös jövőnket. Beszédében utalt arra is, hogy a konferencia a város és a megye életében különösen fontos intézmény a Vörösmarty Könyvtár 125 éves fennállásához kapcsolódik. „A jubileum is azt mutatja, hogy erre az intézményre a jelenben és a jövőben is szükség van. Óriási lehetőség a város számára, hogy a gazdája lehet a könyvtárnak, hiszen kulturális intézményrendszer nélkül nem beszélhetünk kulturális életről, közösségformálásról, gyűjteményekről és helyismeretről.” - fogalmazott Székesfehérvár polgármestere.

A 125 éves jubileumát ünneplő könyvtár történetével kapcsolatban a húsz évig Fehérváron dolgozó Kégli Ferenc, az OSZK nyugdíjas könyvtárosa, bibliográfus tartott előadást. Felelevenítette az 1893 tavaszán a Jókai-jubileum alkalmából megvásárolt 100 kötetes nemzeti díszkiadás történetét. Ekkor merült fel a nyilvános városi könyvtár létrehozásának igénye Hattyufi Dezső aljegyzőtől. A megvalósításban szerepe volt Havranek József polgármesternek is. A lassan gyarapodó gyűjtemény a városi tisztviselők könyvtáraként működött a kezdetekben, majd Csitáry G. Emil városvezetése idején 1931 után került sor a városi könyvtár közkönyvtárrá nyilvánítására. A második világháborút követően dr. Szemere Gyula – ekkor már 4300 kötetet számlált a gyűjtemény –, majd Könczöl Imre első kinevezett igazgatóként volt a könyvtár vezetője. A megyei könyvtárrá alakulást 1952. augusztus 19-én ünnepelték. 

Szőnyegi Hajnalka helyismereti könyvtáros, a VMK Helyismereti és digitalizálási csoportjának munkatársa "Pillanatképek könyvtárunk életéből – Ízelítő egy készülő albumból" címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást. Bevezető szavaiban kiemelte, hogy a helyismeretről, honismeretről nem lehet elégszer beszélni – csak az tud igazán kötődni a szülőföldjéhez, aki ismeri a megyéjét, a települését. Elmondta, hogy a szakmai tevékenységet illetően sokat jelent az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, amely a tavalyi évben a 19. országos tanácskozását folytatta. A készülő fotóalbum egy tízezer darabos fotógyűjteményből készül, a fotóanyag feliratozását az elmúlt években elvégezték. A fotókat történetekkel egészítik ki: a négy tervezett fejezet a könyvtári épületeket, munkahelyeket, a dolgozókat, igazgatókat, a rendezvényeket és a könyvtárban megfordult vendégeket, írókat, költőket mutatja be. 

A konferencián a 21. század helyismereti munkáival kapcsolatban előadások hangzottak el a helytörténeti fórumok értékőrzésben elért eredményeiről, a Vörösmarty Mihály Könyvtár  helyismereti munkájáról. A szimpóziumot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezték.