A gonoszságtól a hétköznapi hősökig - Zimbardo professzor előadása Fehérváron

A világ talán leghíresebb élő pszichológusa, a világhírű szociálpszichológiai kísérlet, a Stanfordi börtönkísérlet kitalálója, Philip Zimbardo tartott előadást kedden Székesfehérváron, a Hősök Tere Kezdeményezés és az Arconic-Köfém Kft. szervezésében. 
2018.11.06. 17:05 |
A gonoszságtól a hétköznapi hősökig - Zimbardo professzor előadása Fehérváron

A Köfém Művelődési Házban a professzor több száz fiatal előtt beszélt a társadalomban létező gonoszság fajtáiról, a régi és új típusú félénkségről és arról, hogyan lehetünk a hétköznapok hősei.

Philip Zimbardo szicíliai bevándorlócsalád gyermekeként nőtt fel a new yorki Dél-Bronx egyik gettójában, elmondása szerint meghatározó "élmény" volt számára a betondzsungel, a zöldnövényzet teljes hiánya és a gettóban élő gengszterek viselkedése, akik pénzért bűncselekmények elkövetésére próbálták rávenni a fiatalokat. Már gyerekként egy szociálpszichológus fejével azon gondolkozott, miért van az, hogy vannak olyanok, akiket könnyen elcsábít a gonoszság, míg mások ellenállnak a kísértésnek.

Zimbardo 50 éven keresztül volt a Stanford Egyetem professzora, itt végezte el a világ egyik leghíresebb szociálpszichológiai kísérletét, a stanfordi börtönkísérletet, amiből 2015-ben egy hollywoodi filmdráma is készült Kyle Patrick Alvarez rendezésében.

Az azóta számos kritiával illetett kísérletről a professzor előadásában elmondta, hogy újsághirdetés útján keresett résztvevőket, végül a 75 jelentkezőből 24 főt választottak ki személyiségtesztekkel, olyanokat, akik a mentálisan a legegészségesebbek voltak. Őket random módon két csoportra osztották: fogvatartottakra és börtönőrökre. Az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet a hatodik napon be kellett fejezni amiatt, hogy a résztvevők túlzottan valóságosnak élték meg a kísérletben kapott státuszukat, a börtönőrök kegyetlenkedni kezdtek, a rabok pedig fellázadtak és többen idegösszeroppanást kaptak.

A professzor, aki hosszú évtizedeken keresztül kutatta a gonosz természetét, hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a gonoszság elsősorban hatalmat jelent, olyan hatalmat, ami lehetővé teszi, hogy másoknak szenvedést okozzunk, másokat kihasználjunk, az ellenségnek tekintett embereket megsemmisítsük.

Zimbardo megkülönbözteti az egyénekben lakó gonoszt, a szituációk, helyzetek eredményeként létrejövő gonoszt és a szisztematikus, vagy rendszerszintű gonoszságot. Zimbardo beszélt a félénkséggel kapcsolatos kutatásairól és a 2016-ban megjelent Nincs kapcsolat – hová lettek a férfiak? című könyvéről is, ami a fiatal férfiak videojáték és online pornó függőségével foglalkozik. "Régebben, a múltban a szégyenlősség az volt, hogy valaki nem tudta, hogyan tájékozódjon a társadalmi térben, hogyan küzdje le az elutasítástól való félelmet. Az újfajta szégyenlősség azt jelenti, hogy nem vagyunk hajlandóak iránymutatást kérni, és nem is akarunk kapcsolatba kerülni másokkal. Sok fiatal férfi inkább azt részesíti előnyben, hogy virtuális valóságban éljen." - fogalmazott a professzor, aki szerint ebből a bonyolult világból, a nők, a család és a tágabb társadalom túlzott elvárásai elől jelent menekvést a fiatal férfiaknak a videojáték és a pornó. Az előadáson szó volt a professzor Időparadoxon című könyvéről is, amelyben megkülönbözteti egymástól az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonistákat, az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalistákat, valamint a múltpozitív és múltnegatív, illetve a célok megvalósításáért küzdő jövőorientált és a spirituális életet hirdető transzcendentalista típusú embereket. 

A Hősök tere kezdeményezés a professzor értelmezésében arról szól, hogy olyan környezetet teremtsenek az embereknek, amely arra ösztönzi őket, hogy jó cselekedeteket hajtsanak végre.

Az előadás zárásaként a hétköznapi hősökről volt szó, akik nem átlagon felüli képességekkel bíró emberek, "csak" átlagon felüli tetteket hajtanak végre. A magyar Hősök Tere kezdeményezés tudományos hátterét a Heroic Imagination Project adja, ami azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a hétköznapi hősiességet helyezi előtérbe és a közönyösségnek üzen hadat.