A 64 vármegye földje is bekerült az Országzászló emlékmű talapzatába

A teret június 4-én délután avatják fel, az eseményre szeretettel várnak minden érdeklődőt!

Boór Ferenc a Fejér Szövetség társelnöke mellett Róth Péter Fehérvár alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket és Vidermann Csaba a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének kapitánya beszélt az ünnepségen a földereklyék eredetéről, amit a történelmi Magyarország 64 vármegyéjéből gyűjtött össze.

Elhelyezték a 64 magyar vármegye földjét az Országzászló talapzatában

Vidermann Csaba többek között arról is beszélt, hogy 2011-ben született meg a gondolat a földereklye összegyűjtéséről, az utolsó, 64. darab éppen a Szent István Emlékévben, 2013. augusztus 8-án érkezett meg hozzá. „Nemcsak arra születik az ember, hogy fölkel, dolgozik a munkahelyén, majd otthon, a családi háza körül, aztán alszik, és újrakezdi az egészet. Többre vagyunk hivatottak, emberek! Arra, hogy közösséget alkossunk, arra, hogy ha kell, hozzunk létre olyat, ami nem mindennapos! Azt kívánom, hogy legyen meg minden ember életében, hogy legalább egyszer valami nagyot le tudjon tenni a nemzet asztalára!”

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: „Sokan vannak a világban, akik úgy gondolják, hogy a múltba révedés hóbortja járja be Kelet-Európát, annak népeit, és úgy vélik, hogy ez semmi jóra nem vezet. Én másképp gondolom! Hiszem azt, hogy a 20. század sötétségéből a gyógyulást nem a feledés fogja elhozni. Sokkal inkább az a gyógymód, hogy merünk büszkék lenni a gyökereinkre! A természet igazsága, hogy a mély gyökér magas fát enged felnőni. Nekünk nagyon mély gyökér adatott, amire büszkék lehetünk! Az, hogy Székesfehérváron ismét állni fog az Országzászló, nem a közhatalmat gyakorlók hóbortja, hanem a társadalomban meglévő igény. Azért lehetünk ma itt, mert a társadalomban van egy természetes öngyógyító reflex, a 20. századból való kigyógyulás reflexe!”

Székesfehérváron 1936. május 24-én avatták fel az országzászlót, melynek tervezője Rimanóczy Gyula építész volt. A mai Országzászló tér kialakítása pedig 1934-ben kezdődött, tér kialakításának rendezési tervét akkor Schmidl Ferenc építész készítette. Az országzászló talapzatának feliratait 1946. március 8-án távolították el, melynek helyére 1949-ben Bory Jenő készített egy Ságvári Endre domborművet, alumíniumból. A teret akkor Ságvári Endréről nevezték el, ami az emlékmű eltávolítása után a Gagarin tér nevet kapta. A talapzat és a dombormű ezt követően 1961. április 21-én a Halesz parkba került, mely akkor a Ságvári Endre park nevet viselte. Hosszú hónapok előkészítő munkája után 2017-ben kezdődött az Országzászló tér felújítása, mely a Fehérvár egyik kiemelt közterülete. A téren megnövekedett a növényállomány, a gránitburkolat egységes a Fő utca burkolatával és építettek egy díszfolyókát is a helyén maradt Virágóra és az Országzászló emlékmű környezetében.

A tér generáltervezője a KörTeKert Tájépítész- és Kertépítész Stúdió és a SZEM-Invest Kft. volt, amik szakértők, civil szervezetek bevonásával álmodták újra az Országzászló teret, hogy az kapcsolódva a megújult Fő utcához, ismét szerves, kedvelt közösségi tere legyen Fehérvárnak és méltó környezete legyen a Virágórának, illetve a tér közepén épült Országzászló emlékműnek, ami Máthé Krisztián szobrász és Láposi Gabriella illetve Bíró Csaba bronzművesek keze munkája.