Balsay István már a rendszerváltás előtti időszakban szerepet vállalt Székesfehérvár fejlődésében, 1990-ben pedig a város első megválasztott polgármestereként segítette Fehérvárt a gazdasági struktúraváltásban és a mai erős ipar megalapozásában.
Országgyűlési képviselőként, államtitkárként és a Fejér Megyei Közgyűlés alelnökeként is elkötelezetten dolgozott az önkormányzatiságért, a Fejér megyében élőkért. Városvezetői tevékenységéért Díszpolgári címmel mondott köszönetet Székesfehérvár 2013-ban, a Balsay István számára is oly fontos Szent István Emlékévben. A Fejér Megyei Közgyűlés pedig 2017-ben, a móri Megyenapon adományozott számára Fejér Megye Díszpolgára kitüntető címet a megye fejlődéséért végzett fáradhatatlan közéleti munkája elismeréseként.
„Letette városunk mai gazdasági erejének alapjait, hiszen az Ő kezdeményezésére és munkájának hála alakultak meg Fehérvár első ipari parkjai. Balsay polgármester úr átsegítette a városunkat a rendszerváltás utáni bizonytalan időkön, igazi lokálpatriótaként gondoskodva a Királyok Városának hosszú távú sikeréről. Egész Székesfehérvár hálája és elismerése illeti Őt, Isten éltesse Balsay István Polgármester Urat nagyon sokáig!” - köszöntötte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az ünnepeltet.
Balsay István életének első fontos állomása a Közúti Igazgatóság volt, ahol érdekes tapasztalatokat szerezett, kiváló emberek példamutatása mellett. Ott ismerte meg Fejér megye településeit és azt, hogy mit jelent a szolgálat, majd a tanácsi időszak érdekes és tanulságos volt abból a szempontból, hogy itt Székesfehérváron rá tudtuk az embereket ébreszteni arra, hogy a lokálpatriotizmusban milyen erő van – fogalmazott Balsay István egy korábbi interjúban. „Az emberek hosszú idő után először merték szeretni Székesfehérvárt, ezt segítette a nemzeti gondolat újraéledése is. Az 1987-től 90-ig terjedő időszakban az egyéni és közösségi kezdeményezések fontosabbak voltak mint a pártok kezdeményezései. Lényeges volt az az is, hogy még a rendszerváltás előtt meg tudtunk csinálni olyan fontos dolgokat, mint az utcanév változtatások, a tank „leszedése”, valamint a Mátyás emlékmű és a Nemzeti Emlékhely kialakítása.”
Embert próbáló feladat elé állította a rendszerváltás utáni „hőskorszak”, ami azért volt speciális, mert a Szovjetunió és a KGST összeomlása után, a Videoton, az Ikarusz, a Köfém és a SZIM nehéz helyzete miatt a városban gyakorlatilag minden családot érintett a munkanélküliség.
Országgyűlési képviselőként és államtitkárként a Miniszterelnöki Hivatalon belül rálátást nyerhettet a terület és településfejlesztésre, ami a kedvenc pályaterülete volt. A területfejlesztési bizottság elnökeként és alelnökeként pedig rálátása volt az egyesülő európai világára, az uniós fejlesztések menetére, az előcsatlakozásból adódó lehetőségekre, majd a megyei és járási szerkezet előnyeire. Néhány éve ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „rendkívül fontosnak bizonyult Orbán Viktor felismerése, hogy újjá kell éleszteni a vármegyerendszert. A járások újratelepítésével megerősítették azt, hogy egységes Kárpát-medencei régió jöjjön létre.”
