-
Márai Sándor-est a Városházán
A 125 éve született Márai Sándorra emlékeztek hétfőn este Székesfehérváron. A Városháza Dísztermében telt ház előtt Rékasi Károly színművész jelenítette meg az író 1948 utáni emigrációs éveit és belső küzdelmeit. A Lélekablak – a szabadság ára című, egyfelvonásos emlékműsor középpontjában a hazaszeretet, a kényszerű száműzetés és a polgári értékek elvesztése állt.
2026.02.16. -
A szépprózát ünneplik
Február 17-én, kedden 17 órától felolvasóestet tartanak a Vörösmarty Társaság prózaírói a magyar széppróza napja alkalmából. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Társaság klubházában.
2026.02.16. -
Farsangi operaparádé
Kivételes érdeklődés kísérte a Vox Mirabilis farsangi koncertjét. A Szent István Művelődési Házban idén is telt ház előtt rendezték meg a Kamarakórus és meghívott vendégei találkozóját.
2026.02.16. -
Best of Valentin
A Köfém Művelődési Házban köszöntötték a hölgyeket Valentin napján. A műsorban idén a méltán népszerű színész-énekes Egyházi Géza lépett fel.
2026.02.16.
326 éve történt - megemlékezés a város török uralom alóli felszabadulásáról
A török uralom alóli felszabadulás 326. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese idézte fel az 1688-as visszafoglalást és ennek előzményeit, majd a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort.
2014.05.19. 14:00 |
A török uralom alóli felszabadulás 326. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese idézte fel az 1688-as visszafoglalást és ennek előzményeit. A Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblához vonultak, ahol koszorút helyeztek el a résztvevők.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. Mintegy ezer katona és kétezer lakos vonult el Adony felé, ahonnan hajóval mentek tovább. Érdekes és egyben szomorú momentuma a felszabadításnak, hogy a török-magyar házasság révén született 18 évnél fiatalabb gyermekek nem hagyhatták el a várost, őket a jezsuiták nevelték tovább. A kiéheztetett törökök 1686-ban egyébként szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt, tele szeméttel.
A visszafoglalt város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött és a Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be Fehérvárt. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.

