-
Közös keresztútjárás Fehérváron
A város polgárai és papjai közösen emlékeztek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután Spányi Antal püspök vezetésével volt a város polgárainak közös keresztútja. Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét.
2026.04.03. -
Egyedülálló kiállítás a múzeumban
Egyedülálló kiállítás látható a Szent István Király Múzeum Rendház épületében. A II. János Pál pápa, Karol Wojtyła életének máig ható üzenetét, a világtörténelemre gyakorolt hatását bemutató tárlat a katolikus egyházfő személyes tárgyain, illetve kordokumentumokon át hozza közel a látogatóhoz azt a lelkiséget, szakralitást, amit az olasz egyházfők utáni első lengyel pápa adott a világnak, a hívő és a hit örömét nem ismerő embereknek egyaránt.
2026.04.03. -
Viktória
Hosszú idő után visszatér az operett műfaj a Vörösmarty Színházba. Áprilisban Dolhay Attila és Ferenczy-Nagy Boglárka rendezésében mutatják be Ábrahám Pál: Viktória című művét.
2026.04.03. -
Megújult a Bösendorfer
Felújították a Hermann László Zeneiskola Bösendorfer zongoráját. A hangszert egy koncert keretében vehették birtokba az intézmény diákjai és tanárai.
2026.04.01.
326 éve történt - megemlékezés a város török uralom alóli felszabadulásáról
A török uralom alóli felszabadulás 326. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese idézte fel az 1688-as visszafoglalást és ennek előzményeit, majd a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort.
2014.05.19. 14:00 |
A török uralom alóli felszabadulás 326. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol dr. Vizi László Tamás történész, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese idézte fel az 1688-as visszafoglalást és ennek előzményeit. A Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblához vonultak, ahol koszorút helyeztek el a résztvevők.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. Mintegy ezer katona és kétezer lakos vonult el Adony felé, ahonnan hajóval mentek tovább. Érdekes és egyben szomorú momentuma a felszabadításnak, hogy a török-magyar házasság révén született 18 évnél fiatalabb gyermekek nem hagyhatták el a várost, őket a jezsuiták nevelték tovább. A kiéheztetett törökök 1686-ban egyébként szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt, tele szeméttel.
A visszafoglalt város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött és a Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be Fehérvárt. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.

